Földárverési trükkök: hogyan működik az elővásárlási jog?

A földforgalmi törvény alapesetben elővásárlási jogot keletkeztet azon földműveseknek, akik lakóhelye vagy mezőgazdasági üzemközpontja az adott föld húsz kilométeres körzetében fekszik, foglalja össze az x-agro.hu közleménye. Ezen belül nem mindegy, hogy hol lakunk, hiszen ez is befolyásolja, hányadik helyen vagyunk az elővásárlási sorrendben. A húsz kilométeres távolság ténylegesen a föld fekvése szerinti település közigazgatási határa és a földműves lakóhelyének közigazgatási határa közötti távolság, amelyet közúton vagy mindenki számára elérhető magánúton kell mérni.

Gyakori, hogy a gazda gépkocsival leméri a távolságot a két lakott területet jelző tábla között, holott számos esetben ez nem esik egybe a település közigazgatási határával, így – tévesen – azt gondolja, hogy elesik az elővásárlási jogtól.

Fontos, hogy pontosan tudjuk, hol húzódik a település közigazgatási határa, mert földvásárlás során így jóval több esetben tudjuk kihasználni az elővásárlási jogunkat.

Kit illethet meg az elővásárlás joga?

Meg kell említenünk továbbá, hogy a 20 km-en belüli távolság csak elővásárlási jogot keletkeztet, nem zárja ki a vásárlásból azokat a gazdákat, akik messzebb laknak. A törvény értelmében akkor is vehetünk földet az adott településen, ha nem 20 km-en belül lakunk, ebben az esetben azonban semmiféle elővásárlási jog nem illet meg minket. (Természetesen a törvény szerinti további előírásoknak meg kell felelnünk).

Az állami földek értékesítésénél ezen a szabályon szigorítottak, hiszen az árveréseken - az erre vonatkozó előírások szerint - kizárólag 20 km-en belüli földműves vehet részt (itt is szintén a lakhely vagy az üzemközpont számít). Ebben az esetben a földforgalmi törvényhez képest tehát tovább korlátozták a vásárlók körét.