Hibák, amelyek csökkenthetik az ingatlanunk értékét

Nem minden repedés jelent bajt

A közhiedelemmel ellentétben nem jelent feltétlenül komoly hibát vagy veszélyt, ha repedéseket látunk a falakon. Azt azonban tudnunk kell, mely repedések jelentenek komolyabb kockázatot és melyek apróbb kellemetlenséget.

Új házba költözők gyakran tapasztalják, hogy egyik napról a másikra hajszálrepedések jelennek meg a sarkokban vagy a mennyezet és az oldalfal találkozásánál. Ezek természetes jelenségek, hiszen az új épület még „mozog", ezért ezek a kis hibák - bár esztétikailag kifogásolhatók - megbocsáthatók.

A szakértők az átadás után két évvel javasolnak hibajavító, tisztító festést (ahol hálóval, majd gletteléssel tüntetik el a nyomokat), mivel addigra a ház „beáll".

Szintén nem kell aggódni a gipszkarton lapok hibás illesztésénél keletkező repedések vagy kisebb vakolathibák miatt. Általánosságban szólva nem jelent bajt, ha egy repedés vízszintes vagy teljesen függőleges például illesztések mentén. Akkor viszont komoly gondok lehetnek, hogyha haránt irányú, egyre szélesedő repedéssel találkozunk. Ilyenkor olyan statikai hiba jelentkezik, amely - főleg régi épület esetében - szélsőséges esetben omlással is fenyeget. Ha tehát hozzáépítésbe vágunk, győződjünk meg arról, hogy a kivitelező olyan megoldást alkalmaz, amely megakadályozza az új és régi szárny szétesését.

Tetőszigetelés: többet számít, mint gondolnánk

A falak külső szigetelésének vastagságáról, adott esetben szükségességéről néha felmerülnek viták: a kellő vastagsággal megépített téglafal például nem biztos, hogy igényli a nagyon vastag hőszigetelő réteget, ám ugyanezt a vitát csírájában el lehet fojtani a tetőszigetelés esetében.

A kémény, a kazán és a külső szigetelés: három olyan pont, amelynek rendben kell lennie, tehát ellenőrzésre szorulnak, és ha szükséges, a beruházás sem indokolatlan Fotó: Pixabay, Shutterstock, Knauf Insulation

Óriási hő veszteséget okoz, ha a szálfák között és a födém felett nincsen meg a megfelelő vastagságú kőzetgyapot- és a szükséges thermofólia. Ennek hiánya miatt még a költséges nyílászárócsere és a külső hőszigetelés is jóval kevésbé lesz hatékony.

Ellenőrizzük és pótoljuk a hiányosságokat!

A kazánt évente ellenőriztessük!

Sokan igyekeznek elbliccelni a cirkókazánok évente esedékes felülvizsgálatát, mivel alkalmanként 8-12 ezer forintot is elkér a szerelő, és gyakran semmi mást nem csinál, mint egy kicsit kiporszívózza a belsejét. Nem javasoljuk azonban, hogy megtakarítsuk ezt az összeget (vagy legalább mi porszívózzuk ki) a fűtési szezon előtt, mert a szakember észrevehet olyan jeleket, amelyek megelőzhetnek egy drága kazáncserét. Nincs annál kellemetlenebb, mint fűtés nélkül maradni a tél közepén. Ráadásul, ha időben értesülünk egy esedékes alkatrészcseréről (egy szelep 40-60 ezer forint is lehet), kevésbé fájdalmasan és hirtelen illeszthetjük be a kiadást a büdzsébe.

Aljzati salétromosodás

Nem szabad együtt élni az aljzat felől, tehát alulról felfelé terjedő salétromosodással sem. Nem mindenki fordít rá figyelmet vagy egyszerűen eltávolítja a só foltokat valamilyen speciális szerrel és újrafesti. Ekkor viszont a jelenség (a vakolat lepergése, só megjelenése) kis idő múlva megismétlődik.

A hiba oka az aljzati vízszigetelés: a fal magába engedi a talajnedvességet és egyre jobban vizesedik. Beltérben pedig utat enged a penészesedésnek, amelynek egészségre és az épületszerkezetre gyakorolt káros hatásait már ecsetelni sem kell.

A salétromosodás kiváltó okát kell megszüntetni utólagosan beinjektált szigetelőanyaggal, amire az internetes keresések tanúsága szerint több száz vállalkozás szakosodott.

Nem csupán esztétikai hibáról van szó, tehát oldjuk meg minél hamarabb!