Honlapján közli a feketén foglalkoztatókat a NAV

Nyilvános a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók listája a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján, és folyamatosan frissül azoknak az adózóknak a nevével, székhelyével és adószámával, akiknél jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat állapította meg, hogy nem tettek eleget (a munkaviszony létesítésével összefüggő) bejelentési kötelezettségüknek.

Bárki megnézheti tehát, hogy tetten érték-e a munkáltatóját bejelentés nélküli foglalkoztatáson. Összesen 4156 adózó szerepel a legfrissebb listán, köztük vasiak is: tíznél több szombathelyi telephellyel rendelkező kft., valamint kőszegi, celldömölki és ikervári cégek is. Az adózók adatait - feltéve, ha a jogsértést ismételten nem követték el - a közzétételtől számított két év elteltével törli a hatóság.

Részmunkaidő, kevesebb bér

Számtalanszor hallunk olyan esetekről, amikor valakit egyáltalán nem jelent be a munkáltatója, vagy amikor valakit úgy foglalkoztatnak, hogy nem jelentik be a tényleges munkavégzésnek megfelelően, csak részmunkaidőben, vagy kevesebb bérért. A munkáltatók a költségeiket csökkentik ezzel, sokszor a munkavállalóval szóban egyeznek meg, hogy zsebbe fizetik a pluszjövedelmét. Rengeteg rizikóval jár az ilyen foglalkoztatás: nem lehet ugyanis érvényesíteni a munkavállalói jogokat; ha jön egy betegség, keresőképtelenné válhatunk; a nyugdíj szempontjából sem szerencsés, ha kiesik a szolgálati időnk.

Mindkét fél felelősségre vonható

A Büntető Törvénykönyv ráadásul kimondja: ha valaki tisztában van azzal, hogy feketén foglalkoztatják, az a be nem fizetett adó- és járulékkötelezettségek elmulasztása miatt szabadságvesztéssel büntetendő. Az adóhatóság kötelezheti a be nem fizetett adók/járulékok és azok kamatainak megfizetésére. Mindkét fél felelősségre vonható tehát. Ezért is célszerű ragaszkodnunk az írásos munkaszerződéshez a munkaviszony kezdetekor.

Kiss András több mint három évig varrodatulajdonos volt, és mindig bejelentette az alkalmazottait Fotó: Nagy Jácint

A munkába lépést megelőző nap

A munkáltatónak a munkaviszony-létesítéssel kapcsolatban bejelentési kötelezettsége van. Tóth Andrea, a NAV Vas Megyei Adó- és Vám-igazgatóságának sajtóreferens-helyettese foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat a munkakezdéssel kapcsolatban: a munkavállaló bejelentése a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, azaz a munkába lépést megelőző napon, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt történik.

Fontos, hogy a munkáltató már a bejelentésnél rendelkezzen az új munkavállaló végzettségét igazoló dokumentumokkal, hiszen nem elég a foglalkoztatásra vonatkozó adatokat megadni, hanem a biztosított szakképzettségi adatait is közölni kell. Az adatlap elektronikusan nyújtható be a NAV területileg illetékes szervéhez. Az új munkavállaló belépésekor el kell készíteni a munkavállaló munkaszerződését, munkaköri leírását. A munkavállalónak az szja-előleg megállapításához nyilatkoznia kell a családi kedvezmény érvényesítéséről, illetve a súlyos fogyatékosság kedvezményének igénybevételéről.

Egyszerűsített módon

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. Ilyenkor a munkaszerződés nem kötelező, helyette elegendő a jelenléti ív vezetése, valamint igazolásként minden esetben bérfizetési jegyzéket kell kiadni. Fontos: a 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást felhalmozó munkáltató egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, amíg adótartozását ki nem egyenlítette.

Pozitív példa

Kiss András, Jánosháza polgármestere ez év májusáig varrodatulajdonos volt. Három és fél évig működött az üzem, volt olyan időszak, amikor 34 embert foglalkoztatott, köztük két megváltozott munkaképességűt.

A munkafelvétel előtti napon a könyvelőjének mindig bejelentette az új munkatárs adatait, a könyvelő az adóhivatal felé jelzett, a belépés napján mindenki hivatalos munkavállaló volt. Havonta fizette a járulékokat az állam felé: szociális, nyugdíj- és társadalombiztosítási járulékot például. Sosem kockáztatott, nem lett volna értelme: nemcsak a félmilliós bírság tartotta vissza, nyugodtan akart lefeküdni, és az alkalmazottakkal szemben is ezt tartotta tisztességesnek.