Így alakult az uniós források felhasználása Magyarországon

A képviselő aláhúzta: Magyarország az éllovas országok közé tartozik: mind az EU-s keretösszegek odaítélése, mind a meglévő források lehívása tekintetében a második helyen állunk a vizsgált 11 tagállam között. A KPGM elnevezésű szervezet minden évben jelentést készít az uniós források felhasználásról, melyben az Eurostat és az Európai Bizottság hivatalos adataira támaszkodik. A legutóbbi, 2015-ös kiadás hazánkat igen kedvező színben tüntetni fel: a 2007-2013-as uniós támogatási ciklus forrásainak 87 százaléka már eljutott a pályázókhoz, ami 25 százalékpontos növekedést jelent a 2013-as kifizetési arányhoz képest. 2014 végéig 21,7 milliárd eurót tudott felhasználni az ország, nagyjából 6500 milliárd forintot. – Ma 7700 milliárd Ft-nál tartunk a 8200 milliárd forintos keretből – húzta alá Ágh Péter.

Fotó: Archív

A KPMG jelentése az uniós forrásfelhasználásokat vizsgálja országonként. A jelentés regionális összehasonlítást is végez, és ebben Magyarország a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott EU-tagországok (Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) között a második helyen van, csak Litvániában magasabb, mindössze egy százalékkal a felhasználás, a regionális átlag 77 százalék.

- Fontos megerősítés számunkra, hogy a jelentés hazánkkal kapcsolatban aláhúzza, hogy az eredmény jelentős részben a pályázati rendszer 2014-ben lezajlott átalakításának köszönhető - fogalmazott Ágh Péter fejlesztési biztos, hozzátéve, hogy ennek köszönhetően 2014 második felében a kifizetések üteme ugrásszerűen megnőtt. - A kifizetések gyorsulása leginkább a közlekedéshez, valamint a környezethez és energiához kapcsolódó pályázatokat érintette. A KPMG tanulmánya szerint sikerül lehívnunk a maradék 3,2 milliárd eurót év végéig , vagyis megvalósulhat a 100 százalékos forráslehívás, ami 2010 óta a kormány deklarált célja - hangoztatta a képviselő, aki arról is beszélt, hogy az adatok is megerősítik, hogy Magyarország képes befutni azt a pályát, amelyre lehetősége nyílt.

Ágh Péter szerint az úgynevezett túlvállalás területén is a második helyen áll hazánk 112 százalékos forráslekötéssel.

- A túlvállalásra azért van szükség, hogy megvalósulhasson a 100 százalékos forráslehívás, hiszen az élet már megmutatta, hogy a fejlesztési ciklus legvégén is kifogásolhat a bizottság egy-egy ciklus eleji projektet, és itt időhiány miatt nincs más lehetőség a forrásvesztés elkerülésére. Emlékezzünk vissza, hogy 2014. január 1-jén az NFÜ megszüntetését követően a Miniszterelnökség vette át az irányító, központi koordinációs szerepet, ezzel párhuzamosan az irányító hatóságok átkerültek a szaktárcákhoz - mondta Ágh Péter, aki szerint így a kormány megmentette a teljes keretet, és megteremtette annak esélyét, hogy a mostani ciklusban ne a pénzek lehívása, hanem a hasznosítása legyen a fő téma.

- Lázár Jánosnak és a Miniszterelnökség által koordinált új rendszernek köszönhető, hogy a Magyarországnak szánt közösségi források nem vesztek el, hiszen a szocialisták által korábban létrehozott szisztéma ezt nem tudta volna hatékonyan biztosítani - jelentette ki Ágh Péter. A képviselő arról is beszélt, hogy a fejlesztéspolitika olyan, mint a hosszútávfutás: be kell osztani az erőt, és a finisben dől el minden.

- A kormány gyakran érezte a hosszútávfutó magányosságát, de képesek voltunk megújulni akkor, amikor arra a legnagyobb szükség volt - fogalmazott Ágh Péter, hozzátéve, hogy még csak a célegyenesben vagyunk, de csak akkor leszünk elégedettek, ha a célt, vagyis a 100 százalékos forráslehívást elérjük. A fejlesztési biztos kitért arra is, hogy a fejlesztéspolitika jelenlegi rendszere felel meg leginkább a magyar sajátságoknak.

- A korábbi gyakorlat, amikor egy állami ügynökség végezte a fejlesztéspolitika irányítását, láthatóan nem volt sikeres. Tekintettel arra, hogy a hazai közberuházások több mint 90 százaléka uniós forrásból történik, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyen hatékony a fejlesztéspolitikánk - hangzott el. A nemrég kinevezett fejlesztési biztosok állandó meghívottai a tárcák között működő Fejlesztési Koordinációs Bizottságnak. Az elmúlt időszakban rengeteg sikeres fejlesztés történt a megyeszékhelytől kezdve a városokon át a legkisebb településekig - fogalmazott Ágh Péter, aki szerint az egyik legnagyobb sikert a közlekedésfejlesztés területén könyvelheti el a megye.

- Gondoljunk csak az M86-os autóút fejlesztésére, melynek egyik legnagyobb élharcosa dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter volt, aki a kormány tagjaként általam is csodált erővel harcolt naponta azért, hogy végre megkezdődhessen a beruházás. Szintén komoly siker a Szombathelyi Egyházmegye győztes pályázata, melynek köszönhetően új, 24 tantermes iskolát és óvodát építenek a városban a Szalézi templom mellett, erre 2,1 milliárd forint uniós forrást sikerült szerezni. Ne feledkezzünk el az egészségügy fejlesztéséről sem, A Markusovszky kórház több milliárd forintnyi forrás felhasználásával fejleszthette szombathelyi és körmendi telephelyét, de jutott forrás a kőszegi Egészségház építésére, és Celldömölkön is új járóbeteg szakrendelő épül egymilliárd forintból.

A jövőben a megyei fejlesztési forrásokra kell koncentrálnunk, hiszen a legfontosabb feladatunk a gazdaságélénkítés a kis és közepes vállalkozások támogatásával -  húzta alá Ágh Péter, kiemelve, hogy a gyógyhelyfejlesztések Sárvárnak is Büknek is lehetőséget adnak a további fejlesztésekre, a tervek szerint 1-1 milliárdos forrás felhasználásával építhetik majd a jövőt. Jól látható, hogy Vas megye lakói az igazi nyertesei ezen beruházásoknak, hiszen óvodák, iskolák újulnak meg, javulnak az utak állapotai, és a helyi vállalatok a fejlesztéseknek köszönhetően újabb munkahelyeket tudnak teremteni. Ezért is fontos, hogy a következő időszakban is együtt tudjunk dolgozni a települések polgármestereivel, a megyei önkormányzat vezetőivel, azokkal a szakemberekkel, akik figyelik a lehetőségeket. Soha nem látott mértékben fejlődik Vas megye, legyen szó vállalkozásokról, önkormányzatokról, intézményekről, egészségügyről vagy éppen a közlekedésről - húzta alá a képviselő, aki szerint nem szabad, hogy elfogyjon a lendület, hiszen a következő uniós fejlesztési időszak elején már rendelkeznünk kell tervekkel ahhoz, hogy számos sikernek örvendhessünk.