Gazdaság

2016.05.24. 19:20

Így lesz tápláló kenyerünk

A búza egészsége nagyon fontos a vasi gazdáknak és a fogyasztóknak is. Kétrészes cikkünkben a betegségmegelőzéssel foglalkozunk.

Dr. Márkus Antal

A határt járva örömmel látni, hogy a mostani, csapadékos idő hatására egyenletesen kalászolnak az őszi árpák, a búza kalásza hasban van , a repcék elvirágoztak. Ha igaz a régi közmondásunk, hogy a májusi eső aranyat ér , roppant gazdagok leszünk. Gondolom, most már a jó meleg napsütéses napokat is várják termelőink és növényeink.

A gombabetegségek már az előző év őszén is megjelentek megyénkben a búzákon és az árpán. Búzánál a szeptória, árpánál a hálózatos barna foltosság és a ranuráliás foltosság jelent meg nagy területeken. Azt mondhatjuk, hogy az őszi árpa levélbetegségei ellen jóval nehezebb védekeznünk. A gombabetegségek a száraz, szeles március és április miatt még nem szaporodtak el, de ott vannak ugrásra készen a növényeinken: várva a csapadékosra forduló időt, amelyet most május elején megkaptunk.

Készül a legendás toronyi kenyér, Horváth László gyúrja a tésztát: kell a jó alapanyag is Fotó: Szendi Péter

A gabonaféléket igen sokféle gombakártevő károsítja tenyészidejük alatt, erre mindig az egyes, kiemelkedően fertőző évjáratok hívják fel a szakma és a lakosság figyelmét.

Az elmúlt években a fuzáriumfertőzés mellett rendszeres a vörösrozsda, sárgarozsda, valamint évről évre jelentkezik a pirenoforás levélfoltosság kártétele.

Vas megyében a gabonafélék vetésterülete megközelíti a százezer hektárt, mely a megye szántóterületének több mint hatvan százaléka. Az országban jellemző, hogy a gabonafélék a szántó kétharmadát elfoglalják, ez a tény előrevetíti, hogy az elővetemény-használatunk nem lehet optimális, tehát nagy területeken kerül rendszeresen gabona a gabona után.

A búza és az árpa betegségei közül megemlíteném a lisztharmatot, a szeptóriás levél- és pelyvabarnulást, a helminospóriumos levélfoltosságot, a pirenoforás levélfoltosságot, a hálózatos levélfoltosságot, a rozsdabetegségeket, valamint a fuzáriumot. Sajnos az utóbbi sok gazdanövényű kórokozó, melynek tüneteit több faj együttes fertőzése is eredményezheti. Gyakran jelentkezik súlyos járványként, amelyre minden évben jó esély van, a rozsdafertőzés és a pirenofórás levélfoltosság járványos megjelenése mellett. Búzatermesztésünkben főleg a Fusarium culmorum, avenaceum és a F. poae van jelen, melyek az elhalt szármaradványokon és az élő növényeken is megélnek, a kalász fertőzése mellett toxinokat termelnek.

Ezek közül kiemelném a DON (dezoxinivalenol), NIV (nivalenol), a ZEA (zearelenon) és a DAS (diacetoxi-szcripenol) toxinokat.

A toxint tartalmazó búza vagy a kukorica kereskedelmi értéke gyenge, vagy súlyos esetben eladhatatlan. Ezek a toxinok az embernél a májat, a vesét károsíthatják, sőt újabban rákkeltő hatásuk is felmerült. A takarmányba kerülve az állatoknál szaporodásbiológiai és laktációs gondokat okozhatnak. Hogy a toxintartalom gond és egyre nagyobb rá az odafigyelés, jelzi, hogy az EU már 2005-ben meghozta rendeletét, amely meghatározta a maximális DON- (1,25 ppm) és ZEA- (0,1 ppm) tartalmat. Ezek a szintek tovább szigorodtak, ma a DON 0,75 ppm, a ZEA 0,075 ppm.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!