Gazdaság

2017.08.14. 16:16

Jövőre már nem lesz jégkár?

KÖRKÉP - 2018. május 1-jére elkészül az országos talajgenerátoros jégeső-elhárítási rendszer, amelynek működtetője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara lesz. Vas megyében 39 pontról védekeznek majd.

Vas Népe

Egyre gyakoribb a jégkár az egész országban, így megyénkben is, ezt enyhítendő indulhatott el az országos jégkármérséklő rendszer tervezése és kiépítése, amelynek élére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara állt. A jövő év elejéig az egész országban kiépülő rendszer a jégesőt ugyan nem tudja megakadályozni, a jégszemcsék méretét azonban csökkenti, így az okozott kárt is enyhíteni tudja.

Vas megyében is kijelölték már azt a 39 pontot, ahova a talajgenerátorokat telepítik majd, a kamara most keresi a kezelőket hozzá, illetve pontosítja a helyszíneket, hogy aztán megindulhasson a kiépítés.

A Franciaországban, Spanyolországban és Horvátországban működő rendszer a Dél-Dunántúlon már bizonyított: egy forint ráfordítás 33 forint termelési értéket ment meg. Ez pedig csupán a mezőgazdaságra vonatkozó adat, nem tartalmazza azokat a károkat, amelyek lakóépületekben, kiskertekben, autókban keletkeznek egy jégverés alkalmával. A biztosítótársaságok adatai alapján a védett területen minimális károk alakultak ki. Nem úgy, mint az ország nyugati és keleti felén, ahol a jégeső hatalmas károkat okozott. Huszonkilenc év káreseményeit összehasonlítva a talajgenerátoros jégesőelhárítás működésének huszonhat évével, megállapítható, hogy a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés tevékenységének köszönhetően 74 százalékkal csökkentek a károk. Baranya megyében csak a mezőgazdaság területén ez 2,3 milliárd forint megtakarítást jelent. Tolnában pedig a múlt évben a növénytermesztési kultúrának mindössze 0,08 százaléka semmisült meg jégverés miatt. Tavaly egyébként összesen 50 ezer hektáron keletkezett jégkár, ez az összes mezőgazdasági kár 20 százalékát jelenti.

A jég hatalmas károkat okozott tavaly Vas megyében is. Júliusban például Szombathelyt és környékét verte el teljesen, de máshol is keletkeztek károk. Csiszár István, a Pinkamenti Agrár Kft. ügyvezetője a kemestaródfai kukoricatáblában mutatja a jégkárt Fotó: Szendi Péter

A bizonyítottan hatásos védekezési technológiák mindegyike ezüstjodid-molekulák légkörbe juttatásán alapul. A légkörbe juttatás módja szerint három, alapvetően eltérő technológia létezik: a rakétás felhőbe injektálás, a repülőgépes feláramlás magvasítása, illetve a talajgenerátoros háttérmagvasítás. A "magvasítás" elnevezés az ezüstjodid hatásmechanizmusából származik. A légkörbe juttatott ezüstjodid-molekulák ugyanis mesterséges jégmagvakat képeznek, így a spontán kialakuló, kisebb darabszámú, ám nagyobb méretű jégszemcsék helyett sokszorta több, de jóval kisebb méretű jégszemcsék keletkeznek. Ezek a kisebb méretű jégszemcsék a felhőből lehullva jó eséllyel elolvadnak még a földet érés előtt, de ha el is érik a földet, a méretük akkor is lényegesen kisebb lesz. Európai és hazai hatósági állásfoglalás is készült már arról, hogy az ezüst-jodid légkörbe juttatása nem jelent egészségügyi és környezetvédelmi kockázatot, de részletes környezeti hatástanulmány is készül.

A három említett technológia közül a rakétás módszer alkalmazását kizárta, hogy sem a Magyar Honvédség, sem a polgári légiirányítás nem támogatta azt, repülésbiztonsági megfontolásokból. A lehetséges technológiák közül a talajgenerátoros módszernek a legalacsonyabb a fajlagos beruházási és üzemeltetési költsége.

A rendszer kiépítése 1,8 milliárd forintba kerül, amit a Vidékfejlesztési Programból finanszíroznak, az évi működtetése pedig 1,5 milliárd forint lesz, amihez forrást az EU kárenyhítési alapjából szereznek. A működtetését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vállalta magára. A rendszerben összesen 984 talajgenerátor fog működni. A most kiépülő háló körülbelül 50 milliárd forintnyi termelési értéket óv majd.

A meteorológiai előrejelzések alapján SMS-ben értesítik majd a kezelőket, akik így a jégverés előtt két-három órával tudják majd a talajgenerátorokat működésbe hozni. A generátorokat olyan területre igyekeznek elhelyezni, amelynek tulajdonosa egyúttal vállalja a működtetését is.

A rendszer teljes kiépítésének határideje 2018. május 1., így ezt követően állhat szolgálatba és akadályozhatja meg, hogy a jég komoly károkat okozzon.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!