Lapostévét azonnal? - Nem tudunk ellenállni a reklámoknak

- Egyelőre csak nézelődünk itt a műszaki áruházban, egy hete már megvettük az éppen aktuális műszaki cikkünket - mesélte Németh Viktor, akivel az egyik szombathelyi műszaki bevásárlóközpontban találkoztunk. A fiatalember elmondta: a napjainkban legnépszerűbb terméket, a lapostévét is nemrég vásárolta, éppen lakásfelújításban voltak, így korszerűsítette műszaki parkját is. A televíziót készpénzre vette, úgy véli, a hitel, főleg napi cikkek vásárlására, még mindig drága mulatság. - Saját pénzemen vettem a műszaki cikket, nem a szüleimtől kértem a rávalót - mondta, válaszolva azon kérdésünkre, milyen pénzt fordított a lapostévé vételére. Megjegyezte azonban, nem nagyon tud megtakarítani, így a hasonló bevásárlásról egyelőre lemond.

Sajnos ebbéli véleményével a kevesek közé tartozik Németh Viktor.

Fotó: Unger Tamás

A statisztikák szerint ugyanis a második negyedévben növekedett a műszaki cikkek forgalma Magyarországon, melynek elsőrendű oka természetesen a labdarúgó Eb és az olimpia. A  családok számára a lapostévé  általában  a karácsonyi slágercikk, most azonban többen előrehozták vásárlásukat az említett okok miatt. A vásárlások mögött egy világszerte megjelenő probléma húzódik.

A hazai - és a nyugati - háztartások költekezésének bővülése mögött meglehetősen ellentétes folyamatok húzódnak meg. Az egyik internetes gazdasági portál felmérése szerint ugyanis sok családban megkezdődött a szülők, nagyszülők által felhalmozott vagyon fölélése azért, hogy fedezzék a család vagy éppen a fiatalok előre nem tervezett kiadásait. A baj azonban nem itt van, hiszen ez a tendencia évekkel ezelőtt is megfigyelhető volt, akkoriban azonban a vagyon felélése után ismét sikerült takarékoskodni. Napjainkban hiába emelkednek a bérek - ahogy erről éppen szerdai gazdasági oldalunkon írtunk -, és hiába emelkedik a statisztikai megtakarítás, utóbbiak egyre kevesebb kézben összpontosulnak. Tehát egyszerűen fogalmazva: az emberek felélik a „családi ezüstöt”, ami aztán a gazdasági elit zsebébe vándorol vissza.

Ez statisztikailag például Magyarországon azt jelenti, hogy 2015-ben is nőtt a lakosság vagyongyarapodása - fejenkénti 4 millió forintról 4,2 millióra, csakhogy ez a felhalmozott vagyon nem a családok megtakarításaiban, hanem az említett gazdasági elit kezében összpontosul. Az egyik, felméréseket végző cég szerint hosszú távon a családok 11,6 százaléka tudott megtakarítani valamennyi pénzt, ez az arány mára (pontosabban a tavalyi évre) 10,1 százalékra csökkent. Ez lefordítva azt jelenti, hogy tíz családból kilenc máról holnapra él.

A tendencia nem hazai specialitás, 2005-ben trendforduló következett be a családok jövedelmi és felhalmozási viszonyaiban, előtte hetven évig a fiatalok biztosak lehettek abban, hogy jobban fognak élni, mint a szüleik, 2005 után ez korántsem garantálható.

Megoldás természetesen van erre a problémára is, mégpedig a tudatos vásárlás kialakítása. Lapunknak nyilatkozott az egyik szombathelyi bevásárlócentrum vezetője. Farkas Richárd kijelentette: napjainkban már látható a tudatosabb vásárlói magatartás, de hozzátette azt is, hogy a célzott és „agyba döngölő” reklámoknak még mindig nem tudunk ellenállni, lásd foci-Eb és olimpia.