Lassan lecseng a szezon, de ad még munkát a meggyes

Az újfehértói fürtösből kóstolunk – a fajtája szerint június végén érő, bőven termő, és tényleg: messze piroslanak az ágak a rengeteg gyümölcstől. A múlt héten még „bogyós” volt ez a fajta Tóth Georgina faluszéli meggyesében, tegnap már géppel rázták a fákról. A nyolc hektáron, 3200 fával gazdálkodó fiatal vállalkozó azt mondja, Magyarország idén szerencsés, mert van meggye. Jelentős az európai kereslet a csonthéjas gyümölcsre: Lengyelországban, Szlovákiában és Németországban elfagyott a termés, csak Szerbiában és Magyarországon van kielégítő mennyiség belőle. Azt is megemlíti azonban, hogy kevés olyan mezőgazdasági termék van, amelynek az áringadozása majdnem 400 százalékos: a meggy ilyen. Ha az elmúlt 25 évet nézzük, hetven és 270 forint között volt az ár.

Gyommentesen tartják a fák körüli részt, azaz a facsíkokat; mulcsozottak a sorközök és hetven, amúgy lomis piacokról beszerzett medencelétra várja a következő szezont Tóth Georgináék csényei meggyesében. A létrákról kényelmesebb a szedés és a metszés, magyarázza a gazda, aki mostanra kicsit megnyugodhatott: felvásárolták a termés nagy részét.

Kevés eső, enyhe fagyok

- 25-30 százalékos terméskieséssel számolunk az előző évekhez képest, igaz lehet ez az egész megyére, mondja a családi gazdaság vezetője. Sokáig virágoztak a fák, közben többször volt enyhén fagyos a reggel. Nem tapasztaltak olyan mértékű mínuszokat, mint tavaly áprilisban, amikor teljes fagykáruk volt, de a mínusz 1-2 Celsius-fok és a hó miatt egyértelmű, hogy fagytak el gyümölcsök. A korai, kedvelt, édes, lédús fajták - az érdi jubileum, az érdi bőtermő és a meteor - jobban sikerültek, mint a későbbiek. Az utóbbiakat, a nagy szemű kántorjánosit, a debrecenit és a cigánymeggyet, amelyiket kifejezetten a lémeggypiacra szánnak, inkább megviselte az időjárás. Az idei évnek más viszontagsága is volt: a tenyész-időszakban, vagyis január 1-jétől a nyitásig, mindösszesen 85 milliméter esőt kaptak, az itteni éves átlag 35 százalékát. Korai gyümölcs a meggy, ráfért volna még a méretnövekedés, állítja a tulajdonos, hisz minden egyes milliméter komoly súlygyarapodást jelent.

Rázás és "szedd magad"

Egymás után érnek a fajták öt-hét nap eltéréssel a csényei gazdálkodó jól felszerelt nyolchektáros területén. Géppel takarítják be a termést, de az ültetvény egy részéről minden évben szedd magad akcióban viszik el a gyümölcsöt. A hetedik szezon után úgy tapasztalják, hogy erre van ugyan igény, de egyre kevesebb. Öregszik, mondhatni kihalófélben van az a generáció, amelyik még eltette, befőzte a meggyet. Kiváló családi program lehetne a
meggyszedés, és jönnek is fiatalok, de a többség számol, és egyszerűsíti az életét: boltban veszi meg a mirelit, zacskós árut, a befőttet. Két és fél hétig voltak nyitva június közepétől, és ahogy az utóbbi években, úgy idén is a kezdeti roham után elfogytak a vásárlók. A tanulság számukra: csökkenteni kell a nyitvatartási időt tíz napra.

A méret (is) lényeg

A konzervipar az értékesítés másik iránya: a géppel lerázott meggy szabványrekeszbe, kamionra kerül, és a dunántúli konzervgyárakba, Szigetvárra és Dunakilitibe szállítják. A szem minősége kardinális kérdés: minimum 18 milliméter átmérőjű, szár- és levélmentes szemeket vesznek át, amelyek még véletlenül sem hősérültek, és gombás betegség sem támadta meg őket. Van még egy kitétel: nyüves - köznyelven kukacos - sem lehet a meggy, de nem sikerül minden évben felvenni a harcot a földből kikelő, rajzó cseresznyelégy ellen. Az megszúrja a meggy bőrét, beteszi a tojásait a bőr alá, abból pedig kikelnek a lárvák. Állandó tehát a kukac elleni küzdelem: rovarölő szeres növényvédelemmel.

Ugyanígy a monília, a rovarkártevők és a levéllikasztó gombabetegség ellen is permetezni kell. Az utóbbi a betakarítás után támadja meg a gyümölcsfákat.

- A meggy kezét nem lehet elengedni, hisz mire elengednénk, kezdődik a metszés - jelenti ki a gazdálkodó. Szerinte lenne igény egy feldolgozóra - léüzemre, aszalóra - is a megyében.