Mennyi lesz jövőre a fizetésünk? – Drasztikus nyomásgyakorlás lehet már a jövő héten

– A mai alacsony bérszínvonal gátja egy nagyobb arányú gazdasági növekedésnek Magyarországon, ezért fontos a bérek felzárkóztatása, ami pozitívan hatna a belső fogyasztásra, ezáltal a gazdaság versenyképességére is – ismételte meg Horváth Csaba, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Vas megyei képviselet-vezetője a szervezet elnökének, Kordás Lászlónak a szavait.

Ez a bértárgyalások alapelve a szakszervezetek részéről.

– Ez gondot jelent Vas megye és a régiónk gazdaságában is – húzta alá Horváth Csaba.

A MaSzSz célja, hogy 2018-ig a nettó minimálbér elérje a létminimum szintjét – ez csak akkor kivitelezhető, ha a minimálbér kilenc, a garantált bérminimum 13 százalékkal emelkedik jövőre. Viszont, a munkáltatói oldal három százalékos béremelést tart elfogadhatónak.

– Az elhangzott nyilatkozatok alapján a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége hajlandó érdemben növelni a három százalékot, ha a szakszervezetek is elmozdulnak eredeti álláspontjuktól – mondta Horváth Csaba. A vasi szakszervezeti vezető kiemelte, hogy a kormány szinte külső szemlélőként vesz részt a tárgyalásokban. Pedig mint munkaadó, több mint 800 ezer embernek, közalkalmazottnak a béréért felel az állam – mondta.

Fotó: Unger Tamás

– Van egy elfogadott költségvetése, adótörvénye a kormánynak, Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter elmondása szerint 5,5 százalékos minimálbér-emelés lesz – hangsúlyozta a vasi szakszervezeti vezető.

Emlékeztetett, hogy miért is fontos a bruttó minimálbér emelése.

– Ismert, hogy sok szociális ellátás, egyéb járulékok kiszámítása a minimálbérhez kötött, ami kiemelt hatással bír az adótörvényekre és a költségvetésre is. Mivel ezeket a törvényeket már elfogadták a jövő évre vonatkozóan, a szociális partnereknek nincs már mozgásterük – emelte ki Horváth Csaba. A szakszervezeti oldal tárgyalócsoportja „elment már a falig” – fogalmazott a szakszervezeti vezető. Megjegyezte: volt már példa arra, hogy év közben módosították a költségvetést és az adótörvényeket, vagy született több évre szóló olyan megállapodás, amellyel sikerült a nehezebb időszakok kihívásait ügyesen kompenzálni, így a vállalkozók is fel tudtak készülni a változásra.

– Mi is nyitottak vagyunk akár több évre szóló megállapodás aláírására is, melyben figyelembe venné mindhárom oldal saját lehetőségeit, és ennek szellemében hozná meg stratégia, gazdasági és költségvetési javaslatait. A MaSzSz helyi vezetője azt is közölte: Ha nem lesz előrehaladás a minimálbér ügyében a jövő héten, akkor elképzelhető, hogy a szakszervezeti oldalról nyomásgyakorló eszközök alkalmazására is sor kerülhet, amiről ismeretei szerint a december 9-i VKF tárgyalás utánra összehívott MaSZSZ elnökségi ülésen dönthetnek, a többi szakszervezeti konföderációval.

– Nem érdeke a szakszervezeteknek, hogy olyan béremelésbe kényszerítsék bele a munkáltatói oldalt, ami netán munkahelyek elvesztésével járna. Olyan megoldásokat keresünk a foglalkoztatókkal és a kormány képviselőivel folytatott bértárgyalások során, amivel jelentős életminőség javulást érhetünk el, közelítenénk a nettó béreket a létminimum összegéhez – zárta Horváth Csaba.