Mi lesz az adósokkal?

Ezt közölte Leitold László pénzügyi szakértő. Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületének elnöke szerint folyamatosak a kilakoltatások.

Leitold László: jó hír, hogy a törvény megszabja, legfeljebb 15 százalékkal emelhetik a bankok a törlesztőrészletet Fotó: archív

Leitold László hozzátette: a svájci frankos hiteleknél 180 forint/frank, illetve eurós hitelek esetében 250 forint/euró árfolyam felett a törlesztőrészletet megbontották, és a fenti árfolyam fölötti részt egy gyűjtőszámlára helyezték, az adósnak csak eddig az árfolyamig kellett akkor megfizetnie az aktuális részletet. - A bankok már akkor jelezték, ez azoknak lesz jó megoldás, akiknek ebben az öt évben pozitívan változik a jövedelmük, és a moratórium lejárta után tudják majd fizetni a normál törlesztőrészleten felül az addig gyűjtőszámlán halmozódó tartozással megnövelt adósság részleteit.

Kiemelte: sokan, részben kényszerből, részben az "öt év hosszú idő, ezalatt akármi történhet" szemléletből eredően is az árfolyamgátat választották. Az öt év eltelt, a felhalmozott adósság megmaradt. Az elmúlt időben néhányan visszafizették hitelüket, a többiekét pedig átalakították forintalapúvá. Az árfolyamkockázat ezzel megszűnt, de mostantól már az emelt részleteket kell fizetniük az "árfolyamgátas" hiteleseknek, ami sok, a devizahitel éveiben kivérzett adósnak megoldhatatlan feladat. - Számukra mindenképpen azt ajánlom, hogy a hitelt folyósító bankjukkal üljenek le tárgyalni - javasolta Leitold László. Szerinte jó hír, hogy a törvény megszabja, maximum 15 százalékkal emelhetik a bankok a törlesztőrészletet. Lehetőség van arra, hogy a hitel futamidejét megnöveljék, így téve alacsonyabbá a havi törlesztőrészletet. Akiknél a futamidő-növelés beleütközne a 75 éves felső hitelezési korlátba, ott megoldás lehet egy fiatalabb adóstárs, például nagykorú gyermek bevonása.

Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületének elnöke közölte: országosan körülbelül 170 ezer devizahiteles tartott attól, hogy a gyűjtőszámla jelentős teher lesz számukra, de szerencsére a problémának nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Az adósok körülbelül 80 százalékának problémája egy csapásra megoldódott a visszatérítési törvény segítségével. A tisztességtelenül felszámított összegek általában nagyobbak voltak, mint a gyűjtőszámlán felhalmozódott tartozások. Tehát a törlesztőrészletük nem emelkedett meg, mivel a bankok beszámították a gyűjtőszámlába. Körülbelül 25 ezer adósnál nem fedte le a gyűjtőszámlahitelt a viszszatérítés, náluk átlagosan hétezer forinttal nőtt a havi törlesztés. Valószínűleg ők sem fogják sokáig fizetni ezt a pluszkövetelést, mivel a gyűjtőszámlán lévő összeg nagy részét érintette a banki visszatérítés.

A bedőlt hitelesekre azonban semmilyen pozitív hatást nem gyakorolt sem a visszatérítés, sem az árfolyamgát. - Az ő tartozásaik olyan mértékben emelkedtek, hogy ez csak csepp a tengerben. A devizahiteleseket az érdekli, hogy az Európai Bíróság előtt lévő előzetes döntéshozatali eljárás megosztja-e az árfolyamkockázatot adós és bank között, hangsúlyozta az elnök.

Kovács László így folytatta: kedvező döntésnél a devizahitelesek problémája megoldódik, a hitelszerződések egy része megszűnik. Országosan körülbelül 150 ezer család feje fölött lóg a kard, hogy elveszítik-e a lakásukat vagy sem. - Az egyesületünk által tavaly megjósolt végrehajtási cunami sajnos már javában tombol, folyamatosak a kilakoltatások - utalt a kialakult helyzetre.