Gazdaság

2016.05.26. 15:31

Mit kíván a munkás nemzet? - Szombathelyen tanácskoztak a vasi érdekképviseletek

Csütörtökön délelőtt a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László Szombathelyen találkozott a megyében működő szakszervezetek titkáraival. Az elnök az egyeztetést követően beszélt a meghatározott célokról és álláspontokról.

Vadas Krisztina

41 ágazati szakszervezettel tartják a kapcsolatot, ezeknek az ágazatoknak a munkahelyi szakszervezeti embereivel találkoztak. Az összejövetel oka, hogy április 12-ével megszűnt a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, és beolvadt a Magyar Szakszervezeti Szövetségbe. Ettől a folyamattól egy lényegesen hatékonyabb érdekképviseletet várnak, mint az eddigi. Az erőforrások most egy helyre központosulnak, mind a vagyoni, mind a szakmai hátteret vagy az infrastruktúrát tekintve.

Az új, központosított szervezet célja, hogy szorosabb kapcsolatot hozzanak létre a munkahelyi szakszervezeti tisztségviselőkkel azért, hogy azok a problémák, amik a munkahelyen jelentkeznek, egyből az illetékesek elé kerülhessenek.

- Egy élőbb és átláthatóbb struktúrát szeretnénk kialakítani – kezdte beszélgetésünket Kordás László elnök. -  Ennek keretében találkozok most a régiós emberekkel.


Fotó: Vadas Krisztina

CAFETÉRIA

Az első téma, amiről az ülésen beszélgetett az elnök a titkárokkal, az a cafetériarendszer átalakítása.

- Az a legnagyobb probléma, hogy nem igazán látszik, mit akar a kormány – mondta Kordás László. – Három tárgyalásunk volt a kormánnyal ez ügyben, és mindháromszor más koncepcióval kerültünk szembe. Először egy viszonylag egyszerű készpénzesítésről volt szó, ma már egy egészen bonyolult rendszerről beszélnek, amiből lényeges elemek kerülnének ki. Eddig fontos kormányzati prioritás volt például az öngondoskodás elvének az erősítése. Ez úgy jelent meg a cafetéria rendszerben, hogy a munkáltatók a munkavállaló számára önkéntes nyugdíjpénztári vagy egészségpénztári tagdíjat. Ezek az elemek kikerülnének a mostani koncepció szerint. Ez szerintünk nem helyes út. A munkáltatók támogatnák a tisztességes nyugdíjba vonulás lehetőségét, amit jelenleg csak az önkéntes pénztárakon keresztül tudnak támogatni – mondta az elnök. –  Az Erzsébet-kártyát is meg akarja szüntetni a kormányzat arra hivatkozva, hogy az Európai Unió az egész cafetériarendszert meg akarja szüntetni. Ez tévedés: az EU nem a rendszert akarja megszüntetni, hanem azt a monopóliumot, amit a kormány az Erzsébet-utalvánnyal létrehozott. A teljes rendszer megszüntetése szerintünk elhibázott gondolat. Nem vagyunk teljesen a készpénzesítés ellen sem, viszont néhány kérdés felmerült: jelent-e ez a munkavállalónak többletterhet. Hiszen, ha készpénzben kapja meg, az jövedelemnek minősül. Vajon vonnának-e le belőle személyi jövedelemadót. Ha vonnak, akkor az jövedelemcsökkenést eredményez. Ezt ilyen formában nem támogatjuk, viszont ha nem jár kieséssel, akkor nem rossz a gondolat.

SZTRÁJKJOG

A tanácskozáson szó volt a munka törvénykönyvének átalakításáról és a sztrájkjogról is. A sztrájktörvény 2010-től módosult, gyakorlatilag jelentős mértékben csorbítva a munkavállalók sztrájkhoz való jogát a szakszervezeti szövetség elnöke szerint. -  Ez főleg azoknál a munkahelyeknél látható, ahol az állam a tulajdonos. Gyakorlatilag olyan részletszabályokat találtak ki, hogy ne lehessen élni ezzel a joggal. Ezzel kapcsolatban megpróbáltunk a tárgyalóasztal mellett kompromisszumra jutni, sajnos nem sok sikerrel. Ezért most nemzetközi szervezetekhez fordultunk. Az ENSZ nemzetközi munkaügyi szervezetét, az ILO-t kerestem meg azzal a céllal, hogy ne csak a sztrájktörvényt vizsgálják meg, hanem annak a gyakorlati megvalósulási lehetőségeit is – tette hozzá Kordás László.

A MINIMÁLBÉR KÉRDÉSE

- A minimálbér-tárgyalások során kitartunk a tavaly megfogalmazott elveink mellett, ezeket a régiós titkárok is támogatják. A célunk az, hogy az egyfős, egykeresős létminimum összegét érje el a nettó minimálbér. A két összeg között ma 15 ezer forint különbség van, 88 ezer 16 forint a létminimum. Ehhez fel kellene zárkóztatni a nettó minimálbért – sorolta a célokat Kordás László.

-  Abból a szempontból megértem a munkáltatókat, hogy ez nem lehet csak az ő terhük, ebben a kormánynak is szerepet kellene vállalnia. Magyarországon a minimálbért terhelő adók és terhek kimagaslóan magasak az európai összehasonlításban, ezért a kormány vállalhatna adócsökkentést, ami a nettó pozíciójának javulását eredményezné.  A munkáltatónak cserébe azt kellene vállalnia, hogy a gazdasági növekedés feletti bérfejlesztést hajt végre. Ennek a kettőnek a vállalásából megvalósulhatna a cél, ami mindenkinek jó lenne. A kormánynak azért, mert a 27 százalékos áfa miatt növekedne a bevétele, hiszen többet költenének az emberek. A vállalkozók sem járnának rosszul, mert az a megnövekedett többletfogyasztás náluk realizálódna, az ő forgalmukat növelné. A dolgozóknak pedig azért lenne jó, mert hónap végén is tudnának mit tenni az asztalra. A bérfelzárkóztatási programmal kapcsolatos idei első tárgyalás már megvolt, amire nem volt negatív visszajelzés, igaz, pozitív sem. De már az jó, hogy nem utasították el a javaslatot – zárta Kordás László.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!