Nagyon kellene már az eső

A tavaszi vetési dömping évről évre április hónapra jut, s ez igaz az idén is. Márciusban végig lehetett dolgozni, így időben talajba került a tavaszi árpa és a nagyon lecsökkent területű cukorrépa is. Március végével zömében szépen kisorolt vetésállományokat látni, így minden reményünk megvan arra, hogy az időbeni vetés miatt szép hozam jelentkezzen, bár helyenként, főleg az elnagyolt talajmunka miatt jelentős területeken sorhiányokat, foltokban rosszul kelt területeket látni – vélekedik dr. Márkus Antal szaktanácsadó.
A talaj hőmérséklete mostanra a 8–10 Celsius-fokot tartósan meghaladta, így elkezdődött a napraforgó vetése valamint a kukorica vetésére való felkészülés. Ez az időszak Vas megyében április 15-e után szokott bekövetkezni, idén már a hónap eleje alkalmas vetésükre, ha ez a mediterrán tavasz tovább tart. Mivel a talajban még van csapadék-utánpótlás, a legfontosabb eszköz most a hengert.

– A talajmunka időbeni lezárása alapvető érdek. Talajmunkánkkal ne porosítsuk a talajt, csak lazítsuk. Több gazda hengerezi az őszi gabonavetéseit is, mely szintén jó hatású lesz. Vas megyében, ha az elmúlt 10–15 évet tekintem, általában 30–35000 hektár kukorica és 7000–8000 hektár napraforgó kerül tavasszal a talajba. A kukorica vetésterülete hosszú évek óta szinte megegyezik az őszi búzáéval, a vasi termelők ezt a két árunövényt termesztik a legnagyobb biztonsággal és a várható haszon reményében.

Megfelelő agrotechnikával megőrizhető a kevés csapadék. Itt az ideje a tavaszi vetéseknek. Fotó: Szendi Péter

Néhány évvel ezelőtt új „vendégkártevő" jelent meg Vas megyében is, a kukoricabogár. Károsításáról hattyúnyakú lesz a növény, betakarítása nehézzé, esetleg lehetetlenné válik. A kémiai védekezés akkor sikeres, ha a lárva, és a bogár ellen is védekezünk. Vetés előtt a teflutrin és klórpirifosz ható-anyaggal történő talajfertőtlenítés javasolt, majd a bogár betelepülésekor az alfa- cipermetrin és klórpirifosz tartalmú szerekkel permeteznek. Agrotechnikailag legjobbnak tartott védekezés ma a vetésváltás.

– Megyénkben nyolc tonna körüli évek óta az átlagtermés, melynek tápanyagigénye 184 kg vegyes hatóanyag (80 N : 32 F: 72 K). A napraforgó tápanyagigénye magasabb, a megyei 2,5 tonna/hektár körüli átlagos hozamhoz 353 kg vegyes hatóanyag kell (103 N: 75 P:. 175 K).

Vitatott, hogy a munkát az állomány permetezésével, vagy még a kelése előtt, alapgyomirtással végezzük-e el (pld. acetoklór+terbutilazin).

– Az alapkezelés elhagyhatatlan, ha nem sikerül tökéletesen, még van lehetőségünk beavatkozni. A legfontosabb és legbiztonságosabb ható-anyagok tömegéből a fluroxipir-metilhepti-észter mellett kiemelném a dimetenamid-p+pendimetanilt, mely a kukorica, a napraforgó és a szója gyomirtását is megoldja. A „Clearfield" technológia azt jelenti, hogy a szereknek biológiailag ellenálló fajtákat vetnek (jelzésük CL).