2015.03.16. 17:05
Ön jár Ausztriába bevásárolni? - Összehasonlítottunk néhány itthon és Ausztriában is kapható terméket
Évtizedek óta makacsul tartja magát az a hiedelem, hogy Ausztriában sokkal jobb ugyanaz a termék, mint itthon. Összeeresztettünk hat árucikket, hogy kiderüljön érdemes-e kint bevásárolni. Íme, az igazság.
Ezúttal az ausztriai és a magyar termékeket versenyeztettük. Az, hogy leszámolunk-e azzal a városi legendával, hogy jobb minőségűek az osztrák termékek, mint amiket itthon lehet kapni, vagy pedig eloszlatjuk a legendát, az összeállításunkból kiderül.
Azért, hogy lehetőség szerint átfogó képet kapjunk a nemzetek termékcsatájában, a legkülönfélébb árucikkeket állítottuk a ringbe. Így került a kosarunkba osztrák oldalról egy fél literes Coca Cola, egy őszibarackos-almás Hipp bébiétel, egy csomag Kotányi babérlevél, egy epres Milka csoki, egy Rama margarin, és végül egy Danone cseresznyés joghurt. A piros-fehér-zöld sarokban természetesen ugyanezek a termékek szerepelnek, mivel nem sok értelme lett volna az almát a körtével összehasonlítani. Az „Ausztriában nem csak minden jobb, de még olcsóbb is” tétellel mindjárt a kasszáknál leszámoltunk. Az alsóőri (Unterwart) Intersparban összesen 12,94 eurót fizettünk, ami 305 forintos árfolyamon számolva: 3946,7 forint. Ezzel szemben a szombathelyi Intersparban csupán 1797 forintba kerültek a tesztalanyok. Így Ausztriában több mint a dupláját fizettük ugyanazért, nem beszélve az oda-vissza út költségéről, ami úgy 2800 forint körül volt. Természetesen a gyenge forint miatt lehet ekkora a különbség, ha a forint erősödne, a differencia is kisebb lenne. A kérdés már csak az, hogy valóban ugyanazért fizettünk - mindennel együtt - csaknem négyszeres árat?
A babák magyar bébiételt vennének
Szempontrendszert ezúttal nem állítottunk fel, kizárólag öt érzékszervünkre hagyatkozva: tapintás, ízlelés, szaglás, látás, hallás próbáltunk igazságot tenni. Az első pillanatban kakukktojásnak tetsző hallásra a kóla kinyitásakor és a csokitörésnél volt szükségünk. Tesztünket a kronológia szabályait betartva a bébiétellel kezdtük. Sajnos nem tudtunk keríteni egy autentikus bébi-tesztert, így magunk próbáltuk kinyomozni, ha kétévesek lennénk, melyiket köpnénk ki kisebb eséllyel. Noha ugyanazokat a termékeket vizsgáltuk, az apróbb különbségek fölött szemet hunytunk. Az osztrák bébiétel 190 grammos és barackos-almás, míg a magyar 125 grammos és csak almás volt. A magyarországi Hippben száz grammra vetítve 2,4 grammal kevesebb szénhidrát és 0,4 grammal kevesebb fehérje, viszont 0,4 grammal több cukor és 0,7 grammal több rost volt. A többi érték azonban megegyezett, így az is, hogy a gyártó szerint hozzáadott cukrot egyik termék sem tartalmaz.
Háromtagú zsűrink egyhangúan úgy határozott, hogy a magyar babáknak szerencséjük van, hogy ide születtek, mivel jobb állagú és édesebb is a hazai bébiétel, mint a külföldi. Bár az osztrák gyerekek első pillanatban még jobban örülhetnek, hiszen szebb látvány fogadja őket a kanálon.
A babérlevelek csomagolása külsőleg olyan elképesztő hasonlóságot mutatott, hogy németül kiválóan beszélő kollégánk csak hosszas percek után tudta eldönteni, hogy melyik a magyar, mivel még a fűszer hátoldalán szereplő recept is ugyanaz volt. Azt azonban kiszúrtuk, hogy az osztrák csomagoláson kis bevágás segíti a felbontást, és ezzel már el is rabolt egy képzeletbeli pontot magyar testvérétől. A magyar csomagolás feliratából kiderült, hogy törökországi babérlevelet morzsolgatunk ujjaink között, azonban az osztrák csomagoláson lévő kódok megfejtése az Enigmára emlékeztetett minket, azzal a különbséggel, hogy mi nem tudtuk megfejteni. A határ menti legenda úgy szól, hogy nálunk a töreket dobálják a zacskóba, bezzeg Ausztriában csodaszép harsogó zöld leveleket dugnak a tasakba. Színben és méretben valóban az osztrák nyert, ám illatban mindent vitt a Magyarországon kapható, ráadásul a hazai változatban is egyben voltak a levelek.
A csoki ugyanaz, a margarin jobb
Még a babérlevél illatával az orrunkban téptük fel az epres Milkákat, és közben kezünk is megremegett, hiszen az interneten található legendárium név szerint említi az osztrák epres Milka óriási fölényét a magyarral szemben. Amit elsőre nehéz elhinni, hiszen a csomagolás tanúsága szerint grammra ugyanazt tartalmazza mindkét termék. És valóban nem ettünk még két ennyire egyforma csokit. Mindegyik finom volt, és ezzel a nagy párharc rekordidő alatt döntetlen is lett. Leszámítva az árat, mert a magyar azért jóval olcsóbb.
A margarinok összetételében nagyok voltak a különbségek. Az osztrák nyolcvan, a magyar pedig negyvennyolc százalék zsírt tartalmaz. Az osztrák margarin végül ugyanúgy járt, mint a bébiétel, jobban nézett ki, jobb volt az állaga, de a magyar gyomor a magyar Ramát kedveli, és ebben nem volt vita. Bizonyára ehhez hozzájárult a kicsit sósabb íz is.
A magyar kóla az igazi
A növényi zsírt szájpadlásunkról a cseresznyés Danone Activiával próbáltuk oldani. Míg az osztrák kiszerelés 120, addig a magyar 125 grammos volt, pedig első ránézésre a külföldön vásárolt joghurt tűnt nagyobbnak. A magyar termék száz grammja: minimálisan több energiát, 0,2 grammal több szénhidrátot és 0,4 grammal több cukrot, viszont 0,02 grammal kevesebb sót tartalmazott osztrák társánál. A többi mutatóban megegyeztek, legalábbis ami a beltartalmi értéket jelenti, mert az osztrák joghurt ugyan kitűnt harsányabb színével, viszont krémességben és az ízben elmaradt magyar vetélytársától. A gyümölcsdarabkák mennyiségében és méretében mindkét termék egyaránt kiválónak bizonyult.
Hogy a szánkban felhalmozott ízek kavalkádját végérvényesen leöblítsük, kinyitottuk a kólákat. A magyar verzióban jól láthatóan három milliméterrel több üdítő került, és minden más is több volt benne. Szénhidrátból és cukorból is egyaránt 0,6 grammal többet tartalmazott osztrák megfelelőjénél. A fülünk azt súgta, hogy a magyar kóla szénsavasabb, és így is volt. Ízre is finomabbnak találtuk, mivel az osztrák üdítő az édességen kívül semmit nem tudott felmutatni, a magyar verzióban viszont volt valami savanykás mellékíz, ami intenzívebb ízélményt adott.
Tesztünk végén kijelenthetjük, hogy az Ausztriában vásárolt termékek sok esetben jobban néznek ki, mint az itthoniak, de hogy megfeleljenek a kényes magyar ízlésnek, ahhoz bizony az osztrák élelmiszeriparnak egy kicsit jobban kell igyekeznie. Természetesen tesztünk csupán szerkesztőségünk véleményét tükrözi, hosszú távú következtetések levonására nem alkalmas.