Óriási bajban sok vasi gazda – az eső miatt nem lehet aratni!

Nagyjából egy hete már állnak az aratással Vas megye nagy részén, mert minden nap rövid, de kiadós eső öntözi meg a földeket.

- A telepen dekkolnak a gépek, munkára készen, hiszen amíg naponta 5-10 milliméternyi csapadékot kapunk, addig nem lehet nekiállni – mondta el kérdésünkre Rozmán Róbert, családi gazdálkodó. Azt is hozzátette, hogy most nem a talajszerkezet fellazulásáról van szó – hiszen most még a mélyebben fekvő területeken is elbírja a föld a nehéz gépeket – hanem a gabona nedvességtartalmával és minőségével.

Fotó: Németh Richárd

- Minden kis eső tovább rontja a kalászban a szemek minőségét, ami a beltartalomban mutatkozik meg: romlik a fehérje- és sikértartalom is – mondta el a szakember. Rozmán Róberttől megtudtuk, hogy az ilyen gabona már csak takarmánynak jó, ráadásul minden egyes nappal csökken még ennek a felvásárlási ára is.

- Nekünk szerencsére volt egy előszerződésünk számunkra elfogadható mázsánkénti árral, ez természetesen takarmánybúzára értendő – hangsúlyozta a gazdálkodó, aki hozzátette, hogy ez azár 3200-3300 forint körül mozog mázsánként - ami nagyon kevés. A termelők tehát most nem tudnak mást tenni, mint kivárnak: hátha feljebb megy a gabona ára. A szelestei gazdálkodó is raktározza azt a búzát, árpát, amelynek még nincs felvásárlója – mint mindenki, most ő is abban reménykedik, hogy normalizálódik a piaci helyzet, és felmennek ismét az árak.

- A betárolható gabona optimális nedvességtartalma 14, most azonban 17-18-as értéket mutatnak a műszereink a lábon álló táblákon – tájékoztatott a szakember, aki azt is hozzátette, hogy vannak, akik ilyenkor is tudnak aratni.

- A nagyobb gazdálkodóknak, illetve azoknak, akiknek van saját szárítójuk, nem kell a nedvességtartalomra figyelniük aratáskor: elég, ha a szalma száraz, akkor már mennek is ki a gépekkel, ugyanis ők meg sem tehetnék, hogy várjanak a betakarítással – tudtuk meg Rozmán Róberttől. A kalászban található magokat ők később szárítják meg, mesterséges körülmények között. Ez a folyamat azonban igencsak drága, nekik például nem éri meg a szárításért fizetni.

A családi gazdálkodók jelentős többsége ugyanígy van ezzel. Rozmán Róbert szerint ha ehhez a módszerhez kell folyamodniuk, akkor az akkora költséget jelent, amellyel már jócskán veszteségbe menne át a termelés.

- Talán csütörtökön délben el tudjuk kezdeni az árpa aratását, annak a kalász-szerkezete ugyanis más, mint a búzáé: a szemeket nem fedi toklász, így közvetlenül érintkeznek a napfénnyel és a széllel, tehát könnyebben szárad ez a gabona – mondta reménykedve Rozmán Róbert. A gazdálkodó hangsúlyozta azt is, hogy ha ilyen csapadékos, párás és szélmentes marad az idő, akkor tovább romlik a gabona minősége, és ha túl sokat várnak az aratással, még a végén kicsírázik a mag a kalászban – de persze ezt azért igyekeznek megelőzni,  mert a végsőkig ők sem szeretnének várni.

További következménye a párás, nedves időnek az is, hogy a gombabetegségek könnyen megtámadhatják most a növényt. A fuzárium-gombától tartanak leginkább, az a legjellemzőbb. Márpedig ennek a betegségnek a következménye a toxintartalom megemelkedése, ami tovább csökkenti a termény értékét.

- Saját területünkön búzát 110 hektáron termeltünk, ebből még 20-22 hektár betakarítása hátravan – felelte érdeklődésünkre a gazdálkodó. Rozmán Róbert hozzátette, hogy ugyan ők késői fajtákat vetettek – így talán egy kissé előnyösebb most a helyzetük, hiszen kicsit kevésbé szorítja őket az idő – de már jobb lenne a munka végére érni. Emellett a napos, szeles időben reménykedem, amely kiszárítja a még lábon álló gabonát.