Rengeteg a fóka és egyre több a vadász – Vas megyében csak az nem dolgozik, aki nem akar

Több mint tíz százalékkal nőtt a munkanélküliek száma a megyében, pedig a meghirdetett állásokból csaknem kilencven százalékkal van több mint tavaly. Vagyis az a furcsa helyzet alakult ki, hogy nagyon úgy néz ki, csak az nem dolgozik, aki nem akar, mégis egyre több az álláskereső, persze Vas megye még így is kivételezett helyzetben van, az országos adatok alapján elcsíptük az utolsó dobogós helyet a munkanélküliek számát tekintve.

A megyében a munkanélküliek száma januártól hónapról hónapra nőtt, március végén 6 ezer 621 főt tartottak nyilván, 13 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt az állástalanok száma a körmendi, a szentgotthárdi és a szombathelyi járásban. Nem mindenkit sújt azonban egyformán a munkanélküliség átka, a munkanélküliek 52 százaléka férfi, egytizede pályakezdő volt, 19 százalékuk pedig már legalább egy éve nem talált állást. Egyedül a húsz év alatti korosztályból tudtak többen elhelyezkedni, e fölött mindegyik korosztályban nőtt az álláskeresők száma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a 35–44 évesek és az 54 év felettiek tudtak a legnehezebben elhelyezkedni.

Érdekes, hogy alapfokú végzettséggel könnyebb elhelyezkedni, mint középfokú végzettséggel. A munkanélküliség rossz ízű tortájából ugyanis előbbiek 37 százalékot, míg utóbbiak 57 százalékot hasítanak ki, a diplomások pedig mindössze hat százalékot tudhatnak magukénak. A munkanélküliek számának növekedésével párhuzamosan januártól fokozatosan élénkült a megye munkaerőpiaca is. A munkáltatók március végén 2 ezer 714 álláshelyet kínáltak, 86 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Egy üres helyre a tavalyi néggyel szemben kettő munkanélküli jutott. Utánajártunk, hogyan lehetséges az, hogy kevesebb iskolával nagyobb az esély az elhelyezkedésre, mi az oka, hogy bizonyos korosztályok nehezebben találnak munkát és, hogy valóban igaz-e az, hogy aki akar, az dolgozhat.

Horváth Dániel, a Dunántúl egyik legnagyobb gazdasági és humán tanácsadó irodájának területi vezetője elmondta: Vas megye valamennyi nagyvállalatánál folyamatos felvétel van, ráadásul nagy a verseny a munkaerőért. Jellemzően a betanított munka, a targoncás munkakörök, valamint különböző szakmunkások iránt nagy a kereslet. Ez pedig magyarázat lehet arra, hogy a csupán érettségivel rendelkezőknek a jelenlegi munkaerőpiacon nem terem sok babér. Horváth Dániel az okok között említette még, hogy sokan elavult szakmával rendelkeznek, amire már nincsen kereslet, valamint sok tartós munkanélkülit európai uniós pályázatok keretében beiskoláztak az elmúlt években, ők viszont már nehezen terelhetők vissza a munkaerőpiacra.

Pedig munka van bőven. Horváth Dániel elmondta: több száz munkavállalót tudnának szinte azonnal (betanítási kapacitástól függően) elhelyezni partnereikhez. A területi vezető szerint olyan sok a betöltetlen állás, hogy ők a több mint tízszázalékos növekedést a munkanélküliek körében egyáltalán nem tapasztalták. Megtudtuk: a környékről új munkavállaló felvétele szinte lehetetlen feladat. Távoli toborzásokkal tudják csak kielégíteni partnereik igényeit. Véleménye szerint a növekvő munkanélküliségre az lehet a magyarázat, hogy a felsőoktatásból kikerült fiatal álláskeresők most jelentek meg a munkaerőpiacon, illetve az ausztriai idénymunkák is beindultak, így sokan átmenetileg ott keresnek munkalehetőséget, és itthon kilépnek a munkaerőpiacról erre a pár hónapra.

Ez valóban egy lehetséges magyarázat, azonban ennek ellentmondani látszik az, hogy a munkanélküliek száma már az év elejétől folyamatosan nő, pedig akkor még nem jelentek meg az idénymunkák és az iskolákból sem kerülhettek ki nagy számban a fiatalok. Tény azonban, hogy az érettségizett diákok, akik nem tanulnak tovább, duzzaszthatják némileg a munkanélküliek táborát.

Horváth Dániel megjegyezte: nincs olyan tapasztalatuk, hogy a munkáltatók kor alapján szűrnék a jelentkezőket – ráadásul ez jogszabályokba is ütközne – szerinte a sikeres elhelyezkedésénél a legfontosabb a munkához való hozzáállás. Hozzátette, a legtöbb cégnél egy belső elméleti és/vagy gyakorlati szűrőn is át kell menniük a pályázóknak, ezek eredményétől függ a felvétel. Megtudtuk, náluk minden korosztály keres munkát, azonban a helyi jelentkezőkből egyre kevesebb van, viszont a távolabbról érkező jelentkezők esetében megfigyelhető, hogy a jelentkezők a mobilabb fiatalabb és középkorú korosztály tagjai közül kerülnek ki. A munkavállalók képzettségét tekintve a nyolc általános iskolai végzettséggel, illetve szakmunkás bizonyítvánnyal, OKJ-s középfokú végzettséggel rendelkezők jelentkeznek leginkább, azonban nem ritka náluk a mérnöki vagy gazdasági végzettséggel rendelkezők közvetítése sem. Horváth Dániel emlékeztetett: a középvezetői pozíciókat gyakran a cégek saját belső pályázatukon írják ki, ezért is nehezebb középfokú végzettséggel „az utcáról"megszerezni a megfelelő állást. A területi vezető szerint aki akar, az valóban dolgozhat, kérdés persze, hogy mennyire ragaszkodik a végzettségének megfelelő munkakörhöz az illető.

Jó hír viszont, hogy a kereseti lehetőségek az elmúlt időszakban folyamatosan növekedtek a megyében. Vannak cégek, ahol tíz százalék feletti bérfejlesztések is voltak az elmúlt egy évben. A legtöbb cégnél stratégiai cél, hogy tartani kell a lépést, sőt inkább előnyre szert tenni a bérezés, juttatások területén. Mindenki tudja, hogy aki lemarad, sokat veszíthet, hiszen nem talál megfelelő mennyiségű és minőségű munkavállalót, ami a növekvő megrendelés állomány kielégítéséhez elengedhetetlen.

Természetesen egy állást nem elég megszerezni, azt meg is kell tudni tartani. A hatalmas munkaerő-felvételi kapacitás nem segíti a felelősségteljes munkavállalást. Mivel nagyarányúak a felvételek, így ilyen időszakokban a fluktuáció is magas. Amikor egyszerre sok embert vesznek fel, a betanítást végző személyzetre nagyobb feladat hárul, ráadásul a nyári szabadságolások sem segítik a zökkenőmenetes beilleszkedést, a tömeges új munkavállalói kör a vállalati kultúrát is próbára teszi. Mivel a munkavállalóknak is jobbak az elhelyezkedési lehetőségeik a „minden cégnél felvétel" szituációkban, nem becsülik meg annyira a megszerzett munkahelyet. Horváth Dániel azt javasolja, hogy korrekt módon váltson mindenki munkahelyet, mert ha változik a piaci szituáció, könnyen előfordulhat, hogy végleg becsukja maga mögött korábbi munkáltatójánál az ajtót.

Ez az ajtó pedig könnyen lehet, hogy már sokaknál záródik is, mivel éppen július 29-én tette közzé a KSH a legfrissebb foglalkoztatási adatait, ezek szerint április–júniusban a foglalkoztatottak létszáma országosan 4 millió 201 ezer fő volt, 126 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 63,8%-ra emelkedett, vagyis egyre több állást töltenek be.