Gazdaság

2017.06.27. 18:05

Ukrajnából és a Vajdaságból is toboroznak a közvetítők

MEGYEI KÖRKÉP Az elmúlt években jelentősen csökkent az aktív álláskeresők száma. A munkaerő-toborzással foglalkozó cégek direktebb keresési módszereket alkalmaznak és sokszor az országhatáron túlról "hoznak be" embereket.

Tóth Kata

Jellemzően nagyvállalatok, de mostanában már középvállalatok, sőt kis cégek is igénybe veszik a munkaerő-kölcsönzők, -közvetítők szolgáltatását, ha akut munkaerőhiánnyal küzdenek. - Felértékelődött az aktív toborzási tevékenység, rálátunk a piacra, több információval, nagyobb kapcsolatrendszerrel bírunk, és ezt a partnereink is tudják, mondja Horváth Dániel, az egyik szombathelyi irodával is rendelkező gazdasági és HR tanácsadó cég területi vezetője. Ahogy a legtöbben, ők is rákényszerültek arra, hogy a megyét és lassan az országot is elhagyják és az országhatáron kívül folytassák a tevékenységüket, olyan területeken, ahol alacsonyabbak a bérek.

A szomszédos országok magyarlakta településeiről - Szerbia területéről, a Vajdaságból vagy Ukrajnából, Kárpátaljáról, Románia egyes részeiről, esetleg Szlovákia déli részéből - , ahol nagyobb a munkanélküliség, toboroznak most is. Hetente hetven-nyolcvan embert utaztatnak be egy-egy területről. Bár az északi régió - Pest, Győr-Moson-Sopron megye és Miskolc környéke - elszívja a szlovákiai munkaerőt.

Toborzási csapatot hoztak létre - kitelepülve a célcsoport lakókörnyezetébe -, az adott területeken heti negyven órában szólítják meg az embereket a munkalehetőségeikkel. Csoportos tájékoztatókat tartanak, miután különböző csatornákon - újsághirdetés, szórólapozás, rádiós hirdetés - jelentkezőket gyűjtenek. Az érdeklődők pedig döntenek, hogy melyik lehetőség érdekli őket. Előteszten, -szűrésen vesznek részt, ezután teszt-írásra, kiválasztási napra szállítják őket a partnereikhez, és amennyiben ott megfeleltek, munkába tudnak állni. Ez az egyszerű verzió a kettős állampolgároknál működik: nekik nincs szükségük vízumra, könnyű őket beutaztatni Magyarországra.

Horváth Dániel területi vezető Fotó: Szendi Péter

Akik nem kettős állampolgárok, de beszélnek magyarul, ők "harmadik országbelinek" számítanak - nekik szükségük van munkavállalási engedélyre. Szerbiából például be tudnak utazni Magyarországra tesztet írni, és amennyiben sikeresen teljesítenek, akkor kérelmezhető a munkavállalási engedély. Az Ukrajnából jövőknél pár hete van enyhítés: életbe lépett az ukrán állampolgárok európai uniós vízummentessége, a biometrikus útlevéllel rendelkezők már vízum nélkül utazhatnak az EU tagállamaiba.

A munkavállaláshoz tartózkodási és munkavállalási engedélyre van szükségük, ami jó két hét alatt érkezik meg, utána nincs akadálya annak, hogy dolgozzanak - magyarázza Horváth Dániel. Munkásszállások, családi házak, lakások, ezekben kapnak szállást legtöbbször ingyenesen az új alkalmazottak. Van, akinek kedvezményes étkezés is jár.

Magyarország a többi európai országgal versenyez ezekért az emberekért, mondja Horváth Dániel, hozzátéve, ha a külföldi munkavállalás mellett dönt valaki és elköltözik ötszáz vagy ezer kilométerre a családjától, akkor a bér nagyon fontos szempont a számára. Megszólítani azokat lehet, akik komfortosabban érzik magukat olyan közegben, ahol a magyar nyelvvel boldogulnak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!