Vas megyei munkaerőpiaci körkép: drasztikus változások mindkét oldalon

A Vas Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztálya a minap tette közzé legfrissebb elemzését a Vas megyei munkaerőpiaci helyzetről. Az utóbbi hónapokban tapasztalható trendek nagy vonalakban nem változtak, ám a kormányhivatal már rendelkezik a legfrissebb, 2016-os adatokkal is.

Röviden vázolva a helyzetet, elmondható: az üres álláshelyből egyre több van, ezzel párhuzamosan mérséklődött az álláskeresők aránya. Szakemberek szerint, aki dolgozni szeretne Vas megyében, az már talált munkát magának.

2013-ban megugrott az újonnan bejelentett álláshelyek száma, azóta folyamatosan magas (Grafika: Kelemen Attila)

A megye iparának teljesítménye 2010 óta folyamatosan bővül, a termelési érték 2014-ben ugrott meg, a megelőző éveknél is nagyobb arányban. A megyei ipar fejlődési potenciálját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az alkalmazásban állók 40 százaléka dolgozik a piac ezen szegmensében, 9-9 százalék a szállítás, raktározás és a közigazgatás területén, valamint az egészségügyben. Az alkalmazottak 8-8 százaléka az oktatásban, a kereskedelemben találta meg munkahelyét, és érdekesség: a mezőgazdaságban a vasi alkalmazottak csupán 4 százaléka dolgozik. Utóbbi adat legfőképpen akkor beszédes, ha megnézzük: a megye 216 településéből csak 13 a város.

Az új álláshelyek (a közmunkát nem számolva) alakulása szintén érdekes tendenciát mutat: 2010-ben 7591 új álláshelyet jelentettek be a cégek, két évvel később 4959-et, viszont 2013-ban ismét megugrott e szám 7927-re. Azóta ez rendre emelkedő tendenciát mutat: 2014-ben 9886 új állást jelentettek a cégek, tavaly pedig még mindig 9290-et.

Vas megyében nem csak több állás keletkezett, ezekben többet is lehet keresni, ennek ellenére a cégek egyre kevésbé találnak munkavállalót. 2009-ben a bruttó átlagkereset 163 536 forint volt, 2011-ben 178 801, két évvel ezelőtt már 212 613, majd a tavalyi adatok szerint a megyei bruttó átlag már megközelítette a 250 ezer forintot.

A munkaerőpiacnak nem elhanyagolható tényezője hazánk demográfiai helyzete. A megyei adatok szerint 2006-ban közel 37 ezer fiatal (0-14 éves) várta, hogy belépjen a munkaerőpiacra, ám 2016-ban már csak valamivel több mint 33 ezer. A vasi munkaképes korosztályban (15-64 évesek) 2006-ban még több mint 183 ezren voltak, tavaly azonban már csak 172 ezren.

Utóbbi - szomorú - statisztikához tartozik, hogy 2009-ben csak alig több mint 23 ezer magyar dolgozott Ausztriában, tavaly viszont már több mint 77 ezer. Ez itt a nyugati határszélen akkor is érdekes, ha az osztrák munkavállalás növekedési üteme már megtorpant.

A helyzet előrevetíti a közeljövőt. A munkaképes korú lakosságra tekintve (15-64 évesek) a foglalkoztatási ráta 69,3 százalék, mellyel országosan a harmadik helyen állunk, a főváros és Győr-Moson-Sopron megye után.

És ha már a foglalkoztatási ráta: meg kell említeni az álláskeresők arányát is. Vasban 2010-ben 11 465-en voltak, tavaly pedig 4439-en. Ez százalékban kifejezve a megyében 3,5 százalékos álláskeresési rátát jelent, amely jóval kedvezőbb az országos 7 százaléknál, amivel szintén a harmadik helyen állunk, bár itt a másodikra szorult a főváros.

A járásokra lebontva a helyzet eltérő mértékű álláskeresői réteget tükröz, mely mindjárt meg is mutatja, hol vannak a gondok: A celldömölki járásban 4,3, Körmend környékén 3,8, Kőszeg környékén 3,5 százalékos az álláskeresők aránya. Sárváron 3,1, a szentgotthárdi járásban 4,3, a megyeszékhelyen 3,1 és a vasvári járásban 6,6 százaléknyi az álláskeresők aránya.

A fenti adatok mellett az is figyelemre méltó, kik is keresnek munkát: a tavalyi statisztika szerint legtöbben középfokú végzettséggel keresik álmaik állását, ők 60 százaléknyian vannak, alapfokú végzettséggel 35-37 százalék és felsőfokúval 10 százalék alatt van az álláskeresők aránya.

A fenti adatokra szakember szemével tekintve elmondható: az alapfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők közül nem túl nagy számban fognak elhelyezkedni, a cégeknek viszont szakemberek kellenek. Marad az országon belüli migráció (ám a hazai munkavállalók nem éppen mobilitásukról híresek), vagy egyéb helyről kell toborozni a munkavállalókat. Amennyiben ez sem járható út, a cégek elkezdhetik gépekkel kiváltani az emberi munkát, mindjárt konzerválva a jelenlegi helyzetet.

2009-ben a bruttó átlagkereset 163 536 forint volt, 2011-ben 178 801, két évvel ezelőtt már 212 613, majd a tavalyi adatok
szerint a megyei bruttó átlag már megközelítette a 250 ezer forintot.

Vas Népe Állásbörze április 19-én - Tudjon meg többet!