Győrvár

2015.03.27. 18:40

Ilyen is van: a saját pénzével is támogatja a falut a győrvári polgármester

Győrváron nemcsak a Makovecz-ház híres, hanem a Kuruc Fesztivál is, amelyet annak emlékére rendeznek meg minden évben, hogy itt zajlott a Rákóczi szabadságharc egyik fontos ütközete 1706. november 6-7-én – kuruc győzelemmel.

Szendi Péter

A győrvári csatát már felvették a helyi értéktárba, a Makovecz-ház felvétele folyamatban van. Azzal együtt, hogy a falu ikonikus épületét fenntartani nem könnyű: az emberek örülhetnek, hogy közösségeik, klubjaik ilyen gyönyörű, templomszerű, faszerkezetes építményben működhetnek, de a hatalmas teret kupolával nehéz kifűteni, télen havi 300 ezer forint a rezsije. Emiatt sok vita van, nagy terhet ró az önkormányzatra. Keresve a megoldást a szezonális nyitva tartás is felmerül, télen a csoportok, a klubélet esetleg átköltözhetne egy kisebb, jobban fűthető hagyományos téglaépületbe.

A Kuruc Fesztivál megrendezéséhez is új ötletek szükségesek, egyrészt a tartalmi megújítás, másrészt a gazdaságosság miatt, idén lehet, hogy összekapcsolják egy másik, egész falut érintő programmal. A szentimise, a fáklyás, jelmezes felvonulás, a gyerekek 1706 méteres história-futása természetesen ugyanúgy meglesz, kiegészítve azonban új elemekkel, a fiatalok intenzívebb bevonásával.

Győrvár ikonikus épülete a Makovecz tervezte faluház. Fotó: Szendi Péter

Az újításokat az új faluvezetés mozgatja, 2014 őszétől lett polgármester Kaczor Zsolt, alpolgármester Farsang Zsolt. Velük beszélgetünk a 673 lakosú, a térségben nagynak számító és központi szerepet betöltő község életéről. A környéken Oszkóval és Gersekaráttal, Püspökmolnárival mérhető össze Győrvár, csak Rábahídvég nagyobb, a többi település kisebb. Vasvár után itt van a második legnagyobb iskola a járásban, méghozzá kitűnő eredményekkel, amelyeket a KLIK is elismert. Jók a tanárok, tehetségesek a diákok, minden évben mindenki továbbtanul, általában szakközépiskolákban, 1-5 gyerek gimnáziumban. Inkább Zalaegerszegre mennek tovább, mert az közelebb van (20 kilométer), mint Szombathely (40 kilométer). Dolgozni is a zalai megyeszékhelyre járnak az itt lakók, főleg az elektronikai cikkeket és a járműalkatrészeket gyártó cégekbe, sokan a kereskedelemben helyezkedtek el. A buszközlekedés nagyon jó, mivel Győrvár a Szombathely – Zalaegerszeg tengelyen helyezkedik el, de van vasútállomásuk is, és sokan használnak autót. Vannak helyben foglalkoztatottak is: a tejüzemben, a pálinkafőzdében, a mezőgazdasági vállalkozásban, a fűrészüzemben, a bútorasztalos műhelyben. Két fodrász is működik a faluban. Van egy kicsike vegyesbolt, ha szupermarketre van szükség, Vasvárra mehetnek, ahol két szuper gazdabolt is jól kiszolgálja az igényeket, ha még nagyobb bevásárlást akarnak, akkor Zalaegerszegre utaznak.

Győrváron 2014 őszétől Kaczor Zsolt a polgármester és Farsang Zsolt az alpolgármester. Fotó: Merklin Tímea

Öt falu központja Győrvár, itt van az Andrásfával, Petőmihályfával, Hegyhátszentpéterrel és Pácsonnyal közös hivatal. Az önkormányzat is ad munkát: a hivatalban tizenketten dolgoznak – csak nők, a faluvezetők örömére, akik természetesen szeretik körülvenni magukat csinos hölgyekkel -, a faluházban három kulturális közfoglalkoztatott. Körjegyzőségileg Győrvár Kámhoz tartozik, ahol egy 11 tagú társulás jött létre, mint mondják, a finanszírozás így a legjobb, mert az állam a minél nagyobb társulásokat támogatja. Azért nem vállalkoznak erre sokan, mert nehéz kezelni az esetlegesen széthúzó akaratokat, de Kaczor Zsolt polgármester állítja: „a mi körjegyzőségünk zökkenőmentesen, jól működik".

Megtudjuk: a falu határában nincs parlag, mindent művelnek, pedig hosszú a határ, erdőkkel szabdalt hatalmas külterülete Nagytilajig, Bérbaltavárig terjed. Még százhektáros gazdák is vannak, a sajátja mellé ki-ki még bérel is földet. Nagy területet művel a tehenészet is. Van két szőlőhegy is, körülbelül 20 ember műveli, de bort itt csak saját fogyasztásra készítenek.

Győrvár katolikus település, templomukat Szent Erzsébet tiszteletére emelték. Itt lakik a plébános, de hét településért felelős, ezért itt csak hétvégén van mise. A nagy lakosságszámhoz képest csak 30-40 fő jár templomba. Ezen is változtatni szeretnénk – mondja Farsang Zsolt alpolgármester, aki egyben az egyházközségi elnök is.

A 160 fős, 8 osztályos iskola mellett a község óvodát is tud működtetni, igaz, oda a környékről is hozzák a gyerekeket, így kerül ki a 20-25 fős létszám. Van orvosi rendelő is a faluban. Két tóval büszkélkedhetnek: a Halas és a Kuruc tavon is lehet horgászni. A tóparton turisztikai fejlesztés lesz táborok számára. A civil életet főként egy egyesület mozgatja: a Faluház Baráti Kör. Polgárőrségükbe most toborozzák a tagokat, az alpolgármester már tag, a polgármester pedig be fog lépni, habár öt gyermeke van (3 fiú 2 lány a 6 hónapostól a 19 évesig), nincs sok szabadideje.

A fejlesztések sorában elsőként említik a kisteherautót, amit most vásároltak kétmillió forintért, hogy például a közmunkásoknak ne kelljen talicskázni a falu egyik végétől a másikig. Azt mondják, 25 évig nem volt kisteherautó – a legtöbb településen most sincs –, de ma már egy napot sem bírnának ki nélküle, annyi feladatra lehet hasznosítani.

Terveznek egy bekerített parkot a falu központjában, ahol játszótér és sportpálya lenne, valamint tűzrakóhely és kültéri kemence a közösségi rendezvények kiszolgálásához. A tűzoltószertár fél évszázados épületében falugondnoki irodát létesítenek és nyilvános vécét. A parkban lesz egy kisebb park, amely bemutatja a Hegyhát 23 települését táblával, fotókkal, térképszerűen, vagyis egymáshoz való földrajzi helyzetüket is megmutatja. Ezt turisztikai látványosságnak szánják, hogy az átmenő forgalmat megállítsák egy kicsit. A főút egyébként nem jön be a faluba, mert itt van elkerülőút, ami érdekes módon még a szocializmus idején épült.

Győrvár nagy beruházása lesz a szennyvízcsatornázás, amelyhez még keresik a pályázati forrást. Nagy probléma, hogy a neves iskolájuk diákjai, a Béri Balogh Ádám Általános Iskola tanulói ugyan jól teljesítenek a kompetencia-felméréseken, de tornászni nem tudnak, mert nincs tornaterem. Tavasszal, ősszel kint vannak az aszfaltos és a füves sportpályákon, de télen az iskola aulájában kell megoldani a mozgást.

- A tornaterem építéséhez az egész falura szükség van. Szeretnénk megszólítani a lakosságot, a vállalkozókat. Nem várunk pályázatra, gyűjtünk, hogy mielőbb megépíthessük a tornatermet, mondja Kaczor Zsolt, aki a saját pénzéből félmillió forintot szán az ügy előmozdítására. Amint megtudjuk, nem először támogatja a közösség életét. Amint mondja, Győrváron szerencsére jellemző az összefogás, a segítőkészség, ha valamit akarnak, megcsinálják.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!