Haladás

2014.10.10. 10:38

Testvérharc

A Haladás pályaedzőjének Jagodics Zoltán kisebbik fia, Bence a Lombard Pápában, nagyobbik, Márk a Haladásban futballozott a két csapat legutóbbi, egymás elleni bajnokiján.

Pum András

A Szombathelyen a Lurkóban, aztán a HVSE-ben, végül az Illés Akadémiában nevelkedett Jagodics-testvérek korábban még sohasem futballoztak egymás ellen – egészen múlt vasárnapig. A Haladásban a 22 éves Jagodics Márk védekező középpályásként, a Lombard Pápában 20 esztendős Jagodics Bence belső védőként kezdett. Édesapjuk, az egykori hétszeres válogatott Jagodics Zoltán pedig a szombathelyi kispadon foglalt helyet.

- A meccs hetében nem csak Márkkal, Bencével is váltottam néhány szót a Haladás-Pápa bajnokiról, „megnyugtattam”,  nagyon szépen kezdték a bajnokságot, de ellenünk egyetlen pontot sem szereznek - jelezte Jagodics Zoltán. - Őszintén szólva jómagam sokkal jobban izgultam, mint ők együttesen. Egyrészt nagyon kellett már  egy győzelem, másrészt mégiscsak a két fiam csapott össze. Noha korábban az Illés Akadémián egy csapatban, egymás mellett egyszer már futballoztak, ellenfélként még sohasem. Múlt vasárnap eljött a nagy nap. Én a kispadon, feleségem a lelátón, fiaim a gyepen. Nyilván nem tudtam csak a fiúk játékára figyelni, elsősorban  az ellenfél csapatjátékát néztem, hol vannak a gyenge pontjaik. Ami Márk teljesítményét illeti, sokat dobott rajt a gólpassz, de ettől függetlenül is jól futballozott. Érdekes, hogy Márk éppen Bence mögé lőtte be a labdát Rocchinak, amiből  megszereztük a vezetést. Én úgy láttam, Bence nem tehetett a gólról, Csizmadia lógott be két méterrel, nem pedig ő. Szóval mindkét fiút megdicsértem - nem mindig van ez így, sőt... Általában elég kritikus vagyok velük szemben, adódott ebből már épp elég konfliktusunk, de ilyen vagyok, nem tudok megváltozni. Ettől függetlenül a végén mindig elfogadják amit mondok, jobban, mint egy kívülállóét, szerénytelenség nélkül mondhatom, talán ezért is tartanak ott, ahol. Mindenesetre megható volt, ahogy a lefújás után fiaim megölelték egymást. Természetesen a meccs után odahaza, családi körben alaposan kiveséztük a 90 percet.

A Hali-Pápa előtt összeálltak egy fotóra a Jagodics-família férfitagjai. Balról Bence, középen Zoltán, jobbról Márk. Fotó: Unger Tamás

- Érdekes, hogy csakúgy mint annak idején én, ők is leggyakrabban belső védőként szerepelnek, nagyon ritka az ilyen. Magasságuk miatt persze erre a posztra a legalkalmasabbak, esetleg még középcsatárok lehettek volna ilyen termettel. Márk középpályásként kezdte pályafutását, csakúgy mint Bence, aki emellett szélső védőt is játszott. Bence gyorsabb az átlagnál, a testfelépítése is jó, játékintelligenciában viszont van mit fejlődnie. Márk a középpályán is megállja a helyét, ő is jó fizikumú, a fejjátéka is remek, ugyanakkor öccséhez hasonlóan neki is szinte mindenben fejlődnie kell még. Nagyon büszke vagyok rájuk, főleg azért, mert mindketten jó emberek, és ez a legfontosabb. Ám  egyikünk sem tartana itt, ha feleségem, Szilvia nem fogja össze a családot - zárta szavait Jagodics Zoltán.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!