Miért van ennyi Fülöp-szigeteki munkás Vasban? - HR koordinátorukat kérdeztük

Szinte minden magyarországi telephelyű multi alkalmaz külföldieket, hogy a fizikai területen fokozódó munkaerőhiányt kezelje. Többségük távoli országból származó munkaerőt is. A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége felmérése már tavaly tavasszal kimondta: Ukrajnából és Szerbiából már szinte lehetetlen kielégíteni a piac igényeit. A távol keletiek, filippínók, indonézek jelentik a megoldást a munkaerőhiányra. Súlyos mondatnak hat, mégis tény: a magyarok munkahelyét mentik meg a külföldiek. Philip Chester nem kétkezi munkás. A WHC HR-szolgáltató cég alkalmazza szombathelyi irodájában teljes munkaidőben HR-koordinátorként: Magyarországra érkező honfitársait segíti adminisztratív ügyekben és a beilleszkedésben. Hogyan került a hazájától 10 ezer kilométer távolságba? Hogy érzi magát, meddig tervez maradni és mit gondol rólunk, magyarokról? – erről is faggattuk.

– Egyetemi diplomát szereztem a hazámban a tengeri szállítás területén. Hajóskapitány akartam lenni, a mérnök édesapám nyomdokaiba lépni, de nem volt alkalmam kipróbálni magamat ezen a területen. Több ázsiai országban dolgoztam, mielőtt Magyarországra hozott a sorsom. Kaszinókban voltam osztó: Szingapúrban ez a munka adódott, én pedig éltem a lehetőséggel. Indonéziában, majd otthon is kaszinóba vettek fel. Malajzia után 2017-ben Dubajban gyári munkásként kezdtem, később jutottam feljebb a HR-részlegre. Ma már nem kergetem az álmaimat, élvezem a munkát és értékelem a lehetőséget, ami Európában jutott nekem – veszi sorra élete eddigi állomásait Philip. A pandémia idején vissza kellett térnie a Fülöp-szigetekre. A gazdasági krízis súlyosan érintette: 2020-tól három évig nem volt munkája. Az online kereskedelemmel szerzett pénz a túléléshez elég volt, de ahhoz nem, hogy eltartsa a családját. Feleségét és három gyermekét – lányát és két fiát (12, 8 és 1 évesek) – hátrahagyva jött Európába az idén nyáron.

– Más a kultúránk, generációk élnek együtt, a családtagok segítik egymást, és rengeteg Fülöp-szigeteki dolgozik külföldön – mondja. Mosolyogva teszi hozzá: bár ő is úgy gondolja, hogy otthon a legjobb, most meg kell elégedniük a virtuális kapcsolattartással. A honvágy érzését csökkenti, hogy kedves és segítőkész emberek veszik körül, beleértve közvetlen kollégáit és a szervezet vezetőit.

– Még Dubajban volt egy kollégám, aki most Győrben, a WHC alkalmazottja. Ő bátorított, hogy jöjjek Magyarországra. Egy közvetítő cégen keresztül jutottam ide, július 15. óta dolgozom. Mintegy háromszáz filippínó munkatársa van a munkaerő-kölcsönző cég állományában Vasban, őket segítem: a reptéren fogadom az új munkavállalókat, adminisztratív, a költözéssel, szállással, adókártyával, egyéb dokumentumokkal kapcsolatos ügyeket intézem, a projektvezető munkáját támogatom. A munkatársakkal angolul tartom a kapcsolatot, a honfitársaimmal pedig a saját tagalog nyelvünkön. Vonzó a szakmai fejlődés lehetősége is, szeretem a kihívásokat, de elsősorban az hozott ide, hogy a családomat anyagilag támogatni tudom – vallja be Philip. A magyarokat kedvesnek, segítőkésznek tartja, Szombathelyt biztonságos városnak gondolja. Nincs rossz tapasztalata – nem úgy, mint Ázsiából. Összességében bizakodó, elégedett és hálás, amiért megbecsülik.

Az elmúlt években az unión kívüli környező országokból is érkezhettek munkások Magyarországra bizonyos hiányszakmákba, több mint egy éve pedig távolabbi országokból érkező vendégmunkásokat is be lehet vonni a foglalkoztatásba.

– Jók a tapasztalatok a messzebbről jövőkkel. Pozitív visszajelzések érkeznek róluk: mosolygósak, tisztelettudók és könnyen beletanulnak a munkába. Kvalifikált, szorgalmas emberek, akiknek tanulni ugyan van lehetőségük a hazájukban, ám a megszerzett tudást munkalehetőség hiányában és az alacsony átlagkereset miatt ott nem mindig tudják kamatoztatni – ezt már Dancs Viktória területvezető-helyettes mondja.

– Kétéves, határozott időtartamra kötünk velük szerződést. Nem azért érkeznek, hogy elvegyék a magyarok munkáját, hanem stabilitást jelentenek, ami a létszámot illeti – hangsúlyozza Viktória, és hozzáfűzi: partnercégeiknél többször volt példa nagy mennyiségű megrendelésre, amikor nem tudtak helyi munkaerőt biztosítani. A létszámhiány viszont veszélyezteti a magyarok biztonságát, munkáját is. Ha ugyanis nem tudják teljesíteni a megrendelésszámot időre, válaszlépésként előfordulhat, hogy nem a magyarországi telephely kapja a következő megrendelést. A Fülöp-szigetekiek foglalkoztatásának körülményei nem különböznek más munkavállalókétól: a kölcsönző cég állományában vannak, műszakrend szerint járnak, teljes munkaidőben dolgoznak, ugyanolyan bérrel és juttatásokkal, mint a vállalat saját állományában lévő dolgozói. Betanított munkások és szakképzett dolgozókis vannak köztük. A vállalatoknál úgynevezett érzékenyítés segíti a beilleszkedésüket, ők pedig a csapatok hasznos tagjaivá válnak.