Nemes szőlők honosodtak a gencsi dombokon

1981 novemberében a Vas Népe riportere a hepehupás úton egy Zsuk kabinjából figyelhette az Alpokalja nyúlványát, amely Gencsapátiban enyhe ívelésű dombként ért véget. Egészen új keletű dolog volt, hogy ebben a zártkertben a gyümölcsfákon kívül nagy területen ápoltak, gondoztak nemes szőlőket is. A telek nagysága szerint anynyit, amennyi a telepítő család szükséglete volt. A saját termésű nedű előállításán a helybelieken kívül egyre több Szombathelyen lakó is fáradozott. 

A Kiszöv 70 tagú kertmunkás- szövetkezete például négy hektár földterületet bérelt a községtől. A Szentkúthegy-dűlőben akkor tizenhat hektár volt a szőlőkultúra. Kétharmada nemesített szőlőültetvény volt. A hetvenes évek elején ezek helyén zömmel direkt termő ültetvények voltak. A direkt termők leváltását 1969–70- ben a termelőszövetkezet kísérleti telepén kezdték el. Az új, nemesített szőlőfajták honosításának történetéből Takács Ernő agrármérnök idézett fel néhány mozzanatot. Ő a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője volt. Szakköri előadásokon megbeszélték a szőlészetet kedvelő emberekkel, hogyan tudnak folyamatosan áttérni a nemes szőlők termesztésére. Mivel a szőlő sikeres nevelése nemcsak szakértelmet, de állandó törődést is követelt, évente két-három alkalommal bemutatót tartottak az új szőlőfajták műveléséből. Legtöbben kordonra vitték fel a nemes fajtákat. 

A példamutató, szaktanácsadó bázis a tsz egyhektáros kísérleti telepe volt. A megfelelő fajtákat Csizmazia József, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa honosította meg. Az egri kísérleti telepről hozta az értékes fajtákat. A zalagyöngyehibridet, amelyet a kutató a csabagyöngye fajták keresztezésével állított elő. (Hasonneve: Egri Csillagok 24.) Meghonosodott továbbá a lakhegyi mézes, a göcseji média. A zalagyöngye-hasznosítású fajtahibrid nemcsak borszőlőnek, hanem csemegeszőlőnek is jól hasznosítható volt. A fajtaváltás 1981-ben még mindig tartott a Szentkúthegyen. Ekkor még legalább négy hektáron díszlett a noah és a többi direkt termő fajta. A tsz-én kívül az egyéni parcellákon is egyre több volt a nemesített szőlőszaporító anyag. Ezért továbbterjeszkedett a nemes szőlő a gencsi domboldalban. 

A hegynéző során két dolgot panaszoltak a szőlőtermesztők és hobbikertészek. Azt, hogy igen rossz állapotú földúton tudták megközelíteni a szentkúti dűlőben sorakozó kis présházakat és pihenőhelyeket. A hosszú téli estéken pedig csak gyertyafénynél vagy petróleumlámpánál kezelték, figyelték az érlelődő új borokat. Jogos volt az észrevételük. A villany és az út dolgában a kertészek és szőlészek hajlandók voltak akár társadalmi munkával is besegíteni.

Kiemelt képünkön: Szüret a nyolcvanas években