Korán megkezdődött a kérészek tánca a körmendi Rába-hídnál: jönnek, ha lemegy a nap

Az előző esztendőben már július közepén rajzott a dunavirág, az idén néhány napja kezdődött a kérészek tánca, amelyet a körmendi Rába-hídnál is láthatunk az esti órákban. A dunavirág amúgy augusztus közepén rajzik álalában, a korábbi rajzás valószínűleg a Rába folyó alacsonyabb vízszintjével, a melegebb téli, illetve tavaszi és nyári vízhőmérséklettel lehet összefüggésben.

A dunavirág lárvái - hasonlóan a tiszavirághoz - a folyók aljzatában élnek, ahol algákkal, más kisebb élőlényekkel és szerves törmelékkel táplálkoznak. Rajzáskor a lárvák felúsznak a vízfelszínre, ahol szárnyas rovarrá vedlenek. A kikelt nőstények rögtön párzóképesek, míg a hímek egy újabb vedléssel válnak szaporodóképessé. A vízfelszíni párzást követően a nőstények néhány kilométert repülnek folyásiránnyal szemben a folyó fölött, majd lerakják petéiket a vízbe és elpusztulnak. Ez a kérészek tánca. 

Különbség is van a két kérészfaj között: a tiszavirág lárvája három évig, míg a dunavirágé egy évig fejlődik. A lárvafejlődés befejeztével kezdődik meg a rajzás. A dunavirág fejlődése még rövidebb is, mint egy év, mert a nyáron lerakott petékből csak a következő év tavaszán, áprilisban kelnek ki a lárvák. Belőlük viszont nyár végére már kifejlődnek a szárnyas rovarok. A kifejlett tiszavirág nagyobb méretű és díszes mintázatú, míg a dunavirág kisebb és fehér.

A tiszavirág - ahogy a neve is mutatja - főleg a Tiszában és mellékfolyóiban, a dunavirág a Dunában és több mellékfolyójában, így a Rábában jellemző. A Rába különleges, hiszen egyes szakaszain tiszavirág is él. Mindkét kérészfaj védett. 

A dunavirág tömegrajzása az 1960-as évek végére tűnt el a Dunáról. Újra a bécsi szennyvíztisztító üzem modernizálása után indult meg, amikor javult a vízminőség.