A Vas Megyei Szakképzési Centrum tizennégy iskola munkáját koordinálja - Rettegi Attilát a fejlődési irányokról kérdeztük

A 2021/22. tanévben 5640-en tanultak a VMSZC intézményeiben, 5148 fő tanulói, 583 fő felnőttképzési jogviszonyban. Szakképzés 19 ágazatban folyt, ezen belül 60 féle szakmát lehetett tanulni. A felnőttek számára 46 szakmában volt képzés. Hogyan változtak ezek a számok a 2022/23. tanévben?  

 A Vas Megyei Szakképzési Centrum 14 iskola munkáját irányítja és hangolja össze. A 2022/23. tanévben az összes tanulólétszám 5931 fő, 4890 fő tanulói, 518 fő felnőttképzési jogviszonyban tanul, továbbá 523 kollégista ellátásáról gondoskodunk. A szakmai kínálat nem változott. Valamivel kevesebben iratkoztak be ugyan a 9. évfolyamra, de ha a számokat annak fényiében vizsgáljuk, hogy az idén kevesebb diák is végzett az általános iskolákban, az intézményeinkben továbbtanulók aránya nem változott a tavalyihoz képest, így is öt százalékkal többen tanulnak a szakképzésben, mint három évvel ezelőtt. 

 Milyen következtetések vonhatók le immár két év tükrében a 2020-ban elindult új szakképzési rendszer működéséről?  

 A 2020. szeptemberben indult tanév mérföldkő a magyarországi szakképzés történetében. A szakképzésbe újonnan belépők már a megújult, rugalmasabb, a gazdaság igényeit hatékonyabban figyelembe vevő szakképzési rendszerben tanulhatnak, jellemzően két iskolatípusban: a technikumban és a szakképző iskolában. A megújult szakképzés legfontosabb feladata, hogy a következő évtizedek kihívásaira, technológiai fejlődésére jól reagáló, megalapozott tudással rendelkező szakembereket képezzen. 

 Az elmúlt két év a bevezetés időszaka volt, ami rengeteg munkát adott az iskoláknak, különösen a szakmai tantárgyakat oktatóknak. Gyors ütemben kellett igazodni a jogszabályi változásokhoz, megújítani az iskolák szakmai programját, bevezetni az új programtanterveket és megújítani a módszertani eszköztárt. Nagy kihívás volt az új típusú duális szakképzés bevezetése a szakirányú oktatásban. Bár a külső képzőhelyek egy része a nagy horderejű változások miatt kezdetben elbizonytalanodott vagy kivárt, sikerült szinten tartani, talán még javítani is a duális képzésben tanulók arányát. Két év alatt már sok tapasztalatot szereztünk, ezekre építve végezzük a Centrum iskoláiban a rendszer finomhangolását. Az idei évtől kezdve az iskolák a szakképzés sajátosságaira kidolgozott minőségirányítási rendszert vezetnek be. A minőségfejlesztési munka keretében folyamatossá válik a munka eredményességét mérő indikátorok gyűjtése, a folyamatos önértékelés, a működés szempontjából meghatározó folyamatok szabályozása. 

 Hogyan alkalmazkodott a képzési rendszer a gazdaság változásaihoz? 

 Az új szakképzési rendszer kialakításában és a képzési kimeneti követelmények, valamint a programtantervek kidolgozásában az ágazati készségtanácsokon és a Kamarán keresztül a gazdaság szereplőinek meghatározó szerepe volt. Hangsúlyosan jelentek meg az új szakmajegyzékben az Ipar 4.0 elvárásai, de minden ágazatban a valós munkaerőpiaci igényekhez igazították a kimeneti követelményeket és a képzés tartalmát. Fő szabály szerint a szakirányú oktatásnak duális formában kell megvalósulnia, a gazdaság szereplői tehát komoly részt vállalnak a képzésben helyi szinten is. Ma már nem pusztán arról van szó, hogy a partner cég helyet biztosít a szakmai gyakorlatnak, nem arról van szó, hogy az iskola megtanítja a szakmát, a cégnél az iskolában tanultakat kell alkalmazni, hanem duális partner maga is felelős részt vállal a képzésből, a szakmai vizsgára történő eredményes felkészítés – jogszályban is deklarált módon - az iskola és külső képző együttes felelőssége. 

 Milyenek a visszajelzések: beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket a cégek igénye alapján létrehozott ipari szervíztechnikus és az ipari informatikai technikus képzés – akár tanulói, akár céges oldalról? 

 Kifejezetten a Vas megye gazdaságában meghatározó nagy multinacionális cégek igénye volt az ipari szervíztechnikus szakma bevezetése a Gépipari Technikumban és Szentgotthárdon, és ugyancsak az ipar igényeire alapozva, az egyre erőteljesebb digitalizációra és automatizációra reagálva indítottuk az ipari informatikai technikus képzést. Jelenleg a 11. évfolyamon tanulnak azok a diákok, akik elsőként kapcsolódtak be ezen szakmák tanulásába. Számukra az idén kezdődött meg a szakirányú oktatás, az ipari szervíztechnikusoknál duális formában. Három év múlva végeznek, ezt követően lehet a maga teljességében értékelni a képzés tapasztalatait. Az viszont már most is látszik, hogy e két szakmában a tanulók olyan ismereteket, készségeket sajátíthatnak el, amire Vas Megye meghatározó nagyvállalatainál szükség van, ez nemcsak az elhelyezkedés esélyét növeli, hanem a leendő munkahelyen történő eredményes helytállásnak is biztosítéka lehet. Mindkét szakma nagyon jó alternatívának bizonyult a műszaki érdeklődésű fiatalok számára. 

 Idén melyek voltak a legnépszerűbb szakterületek a tanulók választásai szerint?   

 A tavalyihoz képest nincs változás, jelenleg is a turizmus-vendéglátás ágazatban tanulnak a legtöbben, ez a legnépszerűbb szakterület, hiszen a munkaerőpiac igényli is ebben az ágazatban a jól képzett szakembereket. Számolni kell Ausztria elszívó hatásával, ami miatt még inkább fontos az utánpótlás biztosítása. Ugyancsak sokan tanulnak az elektronika, a gépészet és az informatika ágazatban is. 

 Mit lát: melyek idén a hiányszakmák, hol nincs elég munkaerő?  

 Az elmúlt két évben leginkább az építőipar került a fókuszba. Itt óriási a szakemberhiány. Az elmúlt években szervezett együttműködést alakítottunk ki a Kamara építőipari munkacsoportjával, célzott online kampánnyal népszerűsítettük az építőipari szakmákat. Örömünkre szolgált, hogy ennek számokban kifejezhető eredménye volt. Tavaly szeptemberben közel kétszer annyi diák kezdte meg tanulmányait ebben az ágazatban, mint az előző évben, és hasonlóan jól sikerült a beiskolázás az idén is. Továbbra is nagy igény van műszaki területen a technikusokra, főleg gépészet, elektronika és speciális gép és járműgyártás ágazatban. 

 A technikumok mennyire lettek egyetemi felkészítővé, hányan tanulnak tovább és jellemzően hol? 

 A végzett technikusoknál a felsőfokú továbbtanulás aránya iskolánként, ágazatonként változó, 10-75 százalék között mozog. Aki például kozmetikusnak, fodrásznak tanult – ezek is technikus szintű szakmák -, nem feltétlenül tervezi, hogy egyetemre menjen, ugyanakkor egyes szakokon 50-75 százalék között is lehet a továbbtanulók aránya. Ilyen mutatók jellemzőek a Horváth Boldizsár, a Kereskedelmi egyes szakjain, de a Gépipari sem sokkal marad el ettől a szinttől. Feltehetően ez az arány tovább nő az okleveles technikusképzések bevezetése után. Azt is meg kell, hogy jegyezzem, egy végzett technikus előtt több út is állhat. Elhelyezkedhet, és esetleg később, munka mellett tanul tovább felsőfokon. Tanulhat új szakmát saját iskolájában vagy egy másik szakképző intézményben. Ugyanakkor – szakoktól függetlenül - mind a 14 iskolában vannak, akik az egyetemi továbbtanulást választják, és visszajelzéseink alapján meg is állják ott a helyüket. 

 Tavaly megkezdték az ELTÉ-vel közösen az okleveles technikus képzés kidolgozását, hogyan alakult az együttműködés? 

 Az első okleveles technikus osztályt az idén indítottuk az ELTÉ-vel való együttműködésben a Gépipari és Informatikai Technikumban. Nagy örömünkre szolgál, hogy további ágazatokban is engedélyt kaptunk okleveles technikus képzésre, így 2023-ban a gépészet mellett informatika ágazatban is lesz ilyen képzés a Gépipariban, a Savariában logisztika, a Kereskedelmi és Vendéglátó Technikumban pedig kereskedelem ágazatban indul majd okleveles technikus képzés. Ezen új ágazatokban is az ELTE az együttműködő partnerünk. 

 Milyen eredményeket hoz a megújult szakképzési rendszer? 

 Véleményem szerint egy rugalmas, minden elemében végiggondolt, a gazdaság szereplőinek igényeihez igazodó rendszer jött létre. Mindenki számára tudunk alternatívát kínálni: nem csak általános iskolások vagy az érettségivel rendelkező fiatalok tanulhatnak szakmát, hanem a felnőttek számára is széles kínálatot tudunk biztosítani, ráadásul úgy, hogy a második szakma és további egy szakképesítés tanulása ingyenes. A kimenetszabályozás nagy szabadságot ad az iskoláknak szakmai programjuk megtervezésénél. A tanulói jogviszonyban lévő diákok ösztöndíjban vagy a duális képzésben tanulói munkabérben részesülnek. Könnyebb a szakirányú továbbtanulás az egyetemeken, különösen az okleveles technikusképzésben, ahol legalább 30 kredit pontot számít be az egyetem a középiskolai tanulmányok alapján. A változások nyomán javultak a beiskolázási mutatók, továbbra is élénk érdeklődés tapasztalható a felnőttek részéről. Reméljük, egyre többen választják a szakképzést.