Emléktáblát avattak a tavaly elhunyt főorvos, dr. Németh Attila tiszteletére a körmendi kórháznál - fotók

A megemlékezésen Bodzay Petra, a budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ munkatársa idézte fel dr. Németh Attila életútját. Elhangzott: a sebész főorvos gyógyító tevékenysége elválaszthatatlan a körmendi kórháztól, hiszen 1982-től 2010-ig dolgozott az intézményben, itt sajátította el a sebészet alapjait a kórház korábbi igazgatójától, sebészeti osztályának vezetőjétől, Németh Lajos főorvostól. Körmenden lett a baleseti sebészet szerelmese, a tudást dr. Bárány Győző adta át neki. Körmenden vált kezdő orvosból briliáns sebész főorvossá. 

Helyi és környékbeli betegek ezreit gyógyította, akik közül nagyon sokan máig hálával, tisztelettel emlékeznek rá. Egész életében a betegeket és a kórházát szolgálta, tiszta szívvel, lelkesedéssel, fáradhatatlanul. 2010-ben nem önszántából kellett elhagynia szeretett körmendi kórházát, munkahelyi közösségét és betegek ezreit. Munkáját a fővárosi Dr. Manninger Jenő Országos Baleseti Intézetben folytatta, ahol haláláig művelte a sebészetet és a baleseti sebészetet. Betegei Budapestre is követték, szinte nem volt olyan nap, hogy ne lett volna osztályán körmendi, Körmend környéki, gyógyulásra váró beteg. Olyan orvos volt, aki segített mindenkinek, és soha nem panaszkodott amiatt, hogy már nem Körmenden kell gyógyítania. A sorsa negyven évet adott neki az orvoslásban - hangzott el.  

Prof. Dr. Nagy Lajos, a Vas vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház főigazgatója személyes emlékeit idézte. - A kapcsolatunk Attilával 1999-ben vált igazán szorossá. Egy napon felhívott azzal, hogy vállaljam el a Markusovszky Kórház igazgatását. Extrém kérésnek tűnt elsőre, másnap személyesen is beszéltünk. Attila akkor egy karmesteri pálcát adott nekem, ami az édesapjáé volt. A beszélgetés szinte napra pontosan 24 évvel ezelőtt zajlott le - mondta a főigazgató, majd azt is megemlítette, hogy dr. Németh Attila igazgatóként a kórházmenedzselésben is remek munkát végzett, de igazán a műtőben volt elemében. 

-Rengeteg embert gyógyított az egyetem befejezése után, eleinte szombathelyi polgár volt, majd Körmenden kezdett dolgozni, és onnantól igazi körmendi lokálpatriótává vált. Számtalan alkalommal beszélgettünk az egészségügyről, az orvostudományról és úgy általában az élet dolgairól. Mindig nagyon tájékozott volt, mindig volt véleménye, igazi optimista ember volt, aki szerette élni az életet. Igazságtalan az Úrtól, hogy ilyen korán távoznia kellett - mondta. 

Dr. Csata László főorvos az egykori tanítványok nevében mondott beszédet: -Szakmai szempontból az első és legmeghatározóbb személyiség volt számomra. Példaképem volt, és az is marad. Briliáns sebész volt, akinek hivatástudata hatalmas szívvel és emberséggel párosult. A betegeiért néha a lehetetlent is megpróbálta, fáradtságot nem ismerve dolgozott és küzdött a kórházért és a sebészeti osztály fejlődéséért. 

Dr. Flóris István a barátok képviseletében szólt az egybegyűltekhez, kiemelve azt, hogy dr. Németh Attilával - vagy ahogy a közeli barátok hívták, Attival - hét évig dolgozott együtt a körmendi kórházban. -Pillanatok alatt alakult ki közöttünk mély, gyermekeinkre is kiterjedő barátság. Az orvosház második emeletén szinte egy családként éltünk, lakásunk ajtaja szó szerint nyitva állt egymás előtt, gyerekeink hol az egyik, hol a másik lakásban játszottak - emlékezett a múltra a főorvos, majd arról beszélt, hogy dr. Németh Attila Budapestre kerülése után is elválaszthatatlan része maradt a körmendi betegellátásnak. De minden hétvégén hazajött Körmendre, mert haláláig körmendi maradt - fűzte hozzá. 

A záróbeszédet dr. Németh Attila lánya, dr. Németh Petra mondta, aki így emlékezett édesapjára, vagy ahogy ő hívta, a Papára.  - Imádtunk bejárni a kórházba a Papához, amikor ügyelt. Később, amikor megmondtam neki, hogy orvos akarok lenni,  nem fogadta kitörő örömmel, de aztán - mint mindig - ebben is támogatott. Az élet úgy hozta, hogy tíz évet dolgozhattam vele együtt. Nap, mint nap tanulhattam tőle, operálhattam vele. A Papa soha nem felejtette el azt, hogy honnan jött, ő Körmendre mindig hazatért. A kórház falán méltó emlék lesz számára ez a tábla, mert sokaknak volt itt is maga a SEBÉSZET, csupa nagybetűvel - hangzott el.  

A megemlékezés végén köszönetet mondtak Kern Józsefnek, prof. dr. Nagy Lajosnak, dr. Al Hadad Arefnek és Patonay Imrének, akik szerepet vállaltak az emléktábla elkészítésében és elhelyezésében. Az emléktáblánál családtagok, barátok, ismerősök, kollégák és egykori betegek helyezték el virágaikat, koszorúikat dr. Németh Attila előtt tisztelegve.