Házasság

2024.02.12. 07:00

Csökken a házasodási kedv Vasban?

A Házasság Hetének apropójából utánajártunk a Vas megyei házasságkötési adatoknak. Az utóbbi években megugrott az életüket törvényesen összekötők száma, majd ezt a tendenciát 2023-ban egy mélyrepülés követte. Az anyakönyvvezetők szerint egyre több a második házasságkötés, illetve a családiasabb hangulatú, kis létszámú szertartás.

Csabai Bernadett

Fotó: Unger Tamás

Társkapcsolat. Érzelmi támogatás. Elköteleződés. Talán ezek a szavak jutnak eszünkbe leggyakrabban, amikor a házasság intézményéről beszélünk. Ugyanakkor nem árt elfelejteni, hogy ez a lépés egyben jogi és gazdasági köteléket is jelent.

A házasságkötés társadalmi funkciója az évek során jelentős változásokon ment keresztül. Régebben leginkább társadalmi és gazdasági szempontok domináltak, a rang és az anyagi biztonság volt a prioritás párválasztás során. Az összeköttetés gyakran nem csak a pár, hanem családjaik közötti kapcsolatok erősítését is szolgálta, például vagyon vagy politikai szövetségek révén. A mai kor emberének teljesen elképzelhetetlen, hogy voltak időszakok, amikor akár testvérek és unokatestvérek is kötöttek házasságot azért, hogy a család vagyona körön belül maradjon.

Aztán beköszöntött a romantika korszaka, a szerelmi házasságok elterjedése révén a házasságkötés funkciója megváltozott. Az emberek egyre inkább az egyéni boldogság és az érzelmi kötődés iránti igényeiket helyezték előtérbe. A mai modern korban pedig újabb változásoknak lehetünk tanúi: gondoljunk csak bele, néhány évtizede már vénlánynak számított, aki 25 éves kora előtt nem ment férjhez, de a mai tendenciák alapján elmondható, hogy a házasságkötés és a családalapítás időszaka kitolódott, a karrierépítés és az önmegvalósítás hangsúlyosabbá vált, mint az ezredforduló előtt.

vas0208

Megugrott majd alábbhagyott a házasodási kedv

Az országos adatokat tekintve 2019-ben 65 ezren keltek egybe, a következő évben robbant be a COVID, ám ennek ellenére is magasabb, több mint 67 ezres házasságkötést mutat a statisztika. 2021 a rekordok éve volt a kimondott igenek terén, a házasságkötések száma meghaladta a 72 ezret, ilyen utoljára 1986-ban fordult elő – annak ellenére, hogy a járvány hatásai még jócskán velünk voltak. Aztán valahogy csökkent a magyar egybekelési kedve, legalábbis ezt mutatják az adatok: 2022-ben kis híján 64 ezer, míg tavaly már csak 50.150 házasságkötés volt. Érdekesség, hogy az elmúlt években az első alkalommal házasodó hölgyek átlagéletkora 30 év, míg az urak esetében 35 év.

Vas megyében is hasonló az ív, 2019-ben a KSH adatai szerint 1586 pár mondta ki a boldogító igent, ezt követően 1669, 2021-ben nálunk is volt egy kiugrás a 1828 házasságkötéssel, aztán megindult a lejtmenet, 2022-ben 1643, tavaly pedig pontosan 1200 pár kötött házasságot. A vármegyei városok házasodási adatai az infografikánkon láthatóak és megegyeznek a fentebbi tendenciákkal.

Mi változott?

Dr. Markovicsné Virág Klára, kőszegi anyakönyvvezető megosztotta velünk: változásokat leginkább abban lát, hogy egyre több a második házasságát kötő pár, akik 45-50 év körüliek. Ők inkább a szűk körű esküvőket preferálják, nem ritka, hogy csak a tanúkkal érkeznek egybekelni. A körmendi anyakönyvvezető, Korpics Bernadett is hasonlóan nyilatkozott, Körmenden is egyre több a szűk körű esküvő. Ez összefüggésben lehet a magas inflációval és az esküvői költségek megugrásával is, ugyanis egy lakodalom nem olcsó mulatság, egy átlagos, 50 fős esküvő 2023-ban 2-3 millió forintnál kezdődik, határ pedig a csillagos ég.

Csepregen a házasságkötések kb. 70 %-a még a hagyományos módon történik a szűkebb-tágabb családi körben, ünnepélyes keretek között, míg a 30 % az, melyek alapvetően két tanú jelenlétében, külsőségek mellőzésével köttetik, akár hitelfelvétel, családtámogatások érdekében. Városunk támogatásokkal is igyekszik ösztönözni a családalapítást, házasságkötést, melynek keretében életkezdési támogatás, illetve ifjú házasok első lakáshoz jutásának támogatása jogcímen igényelhető helyi támogatás a lakosság részéről. – osztotta meg velünk dr. Balogh László, jegyző. Szentgotthárdon is 2019-ben tapasztaltak magasabb házasodási kedvet, ami mostanra alábbhagyott. - A házasságkötések száma a 2019-2022. évek között jóval magasabb volt, átlagosan évi 70 körül alakult a 2015-2018. közötti években tapasztalt évi átlagos 40 házasságkötéshez képest, ami mögött részben az állami család-támogatások (CSOK, babaváró hitel-támogatás) bevezetése állhat. Kiemelkedően sok házasságkötés volt 2021-ben, amihez hozzájárulhatott, hogy a 2020. évben a Covid miatti megszorítások következtében a párok egy része elhalasztotta a tervezett házasságkötést a következő évre. A 2023. évben ugyanakkor jelentős, közel 25 %-os visszaesés volt tapasztalható az előző 4 év átlagához képest – tudtuk meg Páczné Szakál Éva Mária, anyakönyvvezetőtől. Érdekesség, hogy Szentgotthárd határmenti elhelyezkedése, és járási székhely mivolta okán számos Ausztriában, Szlovéniában, illetve a környékbeli településeken élő-, illetve Magyarország távolabbi településeiről származó pár köt itt házasságot, akik túlnyomó részt magyar állampolgárok. Évente néhány esetben előfordul, hogy a házasulandó pár egyik, vagy akár mindkét tagja külföldi állampolgár.

Mit gondolnak a fiatal házasok?

Veronika 31 éves Szombathelyen lakik párjával, Ádámmal, és mindenképp fontosnak tartották, hogy törvényesen is egybekössék az életüket. – Szerintem a házasság egy erős kötelék, ami két embert egy családdá tesz hivatalos formában is. Nekem megható és örömteli pillanat volt a szertartás, mikor kimondásra került, hogy úgy képzeljük el mindketten az egész életünket, hogy együtt éljük meg a szép pillanatokat és megelőlegezett bizalmat is adott, hogy a jövőbeli akadályokat le tudjuk győzni közösen. Mióta összeházasodtunk a kapcsolatunkat erősebbnek találom, jobban érzem az összetartozást és már közös házunk is lett.

A kőszegszerdahelyi Fekete Krisztina párjával, Kristóffal tavaly mondta ki a boldogító igent mind polgári, mind egyházi szertartáson. Fontosnak tartották, hogy idővel törvényesen is egy pár

legyenek. - Alapvetően szinte kimondatlanul mindig is így gondoltuk a „sorrendet” a párommal. Tehát a házasság számunkra következő lépcsőfokot, az eggyel komolyabb szintet jelentette a mi kis szövetségünkben. Ezt a mintát mind a ketten hozzuk magunkkal a saját családunkból is, tehát a hagyományok tartása és a mintakövetés is szerepet játszott a döntésünkben – fogalmazott Krisztina. Hozzátette, a szertartás óta úgy érzi, külön család lettek és elindulhatnak a saját életük útján. Amikor arról kérdezzük, változott-e valami a kapcsolatukban azóta, hogy törvényesítették, így fogalmaz: - Természetesen változott, például a nevem is más lett. Viccet félretéve igazából köztünk nem változott kimondottan semmi, ugyanúgy szeretjük egymást, zajlanak a mindennapok, dolgozunk a közös jövőnkért. Talán kimondatlanul ott van mindkettőnkben az a plusz kötelék, amit a házasság ad. Még nagyobb felelősséget érzünk egymás iránt. – zárta gondolatait.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában