A nunciusok jelentéseiből - A hálózatban: a Szentszék, a Kanizsaiak, a Nádasdyak és Sárvár

Kanász Viktor az előadását úgy kezdte: bár ő nagykanizsai, a vár számára kiskorától kezdve a sárvári várat jelentette, így mindig nagy örömmel megy Sárvárra. Ezúttal kedvenc témáját, a Kanizsai és Nádasdy családok 16. századi történetét és vatikáni kapcsolatait boncolgatta előadásában, melynek alapjait ma is zajló kutatások adták. Bepillantást adott a vatikáni levéltár termeibe, ahol, mint elmondta, magyar kutatók – köztük maga az előadó is mint a Fraknói Kutatócsoport tagja – nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy a Kanizsai és Nádasdy család 16. századi történetéről, ezáltal Sárvárról is minél teljesebb képet kaphassunk.

Rávilágított, hogy a kor hatalmi központjai – Róma, Bécs, Buda, valamint Sárvár „ikertestvére”, Nagykanizsa – miként hatottak Sárvár történetére. A városok közötti „hálózat” legfontosabb elemeként a római katolikus egyházat, a hálózat embereként pedig a nunciusokat nevezte meg – előadásában egy-egy nunciusi információ alapján mutatta be, milyen módon lehet bővíteni történelmi ismereteinket ezek által. 

A nunciusok, mint elmondta, az egyház kvázi nagyköveteiként működtek, működnek azokban az országokban, amelyekben a vallás jelen van. A korban a nunciusok egyik fő feladata az információszerzés volt – tudtuk meg. A kutató rávilágított: a nunciusi jelentésekből számos, korábban nem ismert információra derült fény Sárvárral kapcsolatban is. Köztük Kanizsai László vasi ispán, az 1520-as évek rendi kincstartója, Kanizsai Orsolya „Orsika” édesapja, a magyar középkorban ritkaságszámba menő itáliai zarándoklatának útvonalára, részleteire. 

Megtudtuk egyebek mellett, hogy az ország akkori egyik leggazdagabb embere az utazás előtt a sárvári várban végrendelkezett, a zarándoklat során pedig bizonyosan eljutott Rómába, ahol – a pápai szertartásmester naplója szerint – Kanizsait a pápa lovaggá szentelte. Kanász Viktor utalt rá: Kanizsai László halálának pontos dátuma nem ismert, ahogyan az sem teljesen tisztázott, hogy a sárvári uradalom és „Orsika” miként kerül kapcsolatba Nádasdy Tamással. Nádasdy, a pápai nuncius előtt tett, Fráter György meggyilkolásával kapcsolatos vallomásában állítja: abban az évben gyónt és áldozott. 

Ez a vallomás, mint a történész elmondta, évszázadokon átívelő vitához vezetett a szakirodalomban, ugyanis az első magyarországi nyomda megalapítása okán Nádasdy protestánsként élt a köztudatban. A vita alapját az adta, hogy egyesek szerint a várúr vallását érdekei szerint változtatta – hol katolikusnak, hol protestánsnak vallotta magát. A megoldás valójában abban lehet, hogy a korban még nem voltak kialakult felekezetek, így nem is megállapítható, hogy valójában Nádasdy melyikhez tartozott. 

Végül Kanász Viktor abbéli reményét fejezte ki, hogy a vatikáni levéltári iratok feltárásával a 16. századi történelem ma még homályos részleteire, köztük Sárvár történetének még nem ismert momentumaira is rábukkanhatnak a kutatók.