Egyszer volt egy Mesebolt

A Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Gazdag Erzsi Vers- és Mesemondó Verseny szervezőjével, Tóthné Gősi Enikővel és Vörös Ágnes tanítónővel beszélgettünk, aki az elmúlt évek alatt sok-sok kisdiákot készített fel a megmérettetésre. Az iskolában közel 30 éve zajló, évről évre újra megrendezett verseny jelentős részben járul hozzá a költőnő gyermekverseinek tovább éléséhez, köztudatban tartásához – fontos értékőrző gesztus ez abban a városban, ahol élete nagy részét élte. Gazdag Erzsi Budapesten született 1912-ben, hamar a nagyanyjához került Sárvárra, ott járt iskolába, majd a kőszegi líceumban érettségizett. Járt különböző egyetemekre – Pécsen, Szegeden, Budapesten –, majd az 1940-es évektől Szombathelyen lakott. Tisztelték, mert a költőnő státusz ritka volt akkor Magyarországon, és mert sikerült kitörnie a „vidékiségből” – gyermekverseivel országos hírnévre tett szert, köteteit sorra jelentette meg és adta el milliós példányszámban a Móra Kiadó. Az óvodákban máig több mint száz versét tanítják; a gyermekek könnyedén, örömmel fogadják be az erős zeneiségű, képekben gazdag, egyszerű nyelvezetű, rövidebb-hosszabb költeményeket. Költeményei ma is forgalomban vannak
 A Reményik pedagógusaitól azt szerettük volna megtudni: a magyar iskolákban hány Gazdag Erzsi-vers van forgalomban, illetve iskolájuk – mint a költőnőről elnevezett versenyek rendszeres szervezője – mit tesz hozzá az országos jelenséghez. Bekerült-e Gazdag Erzsi a Nemzeti Alap Tantervbe? Miként szövődtek be a versei a tanítónők mindennapi gyakorlatába? – kérdeztük Vörös Ágnes tanítónőt. – A NAT-ban csak néhány verse van Gazdag Erzsinek, főleg első-második osztályban, illetve megzenésített versei az énekkönyvekben szerepelnek – tudtuk meg Vörös Ágnestől. – De a tanítónők maguktól is bevonják az oktatásba azokat a verseit, amelyeket a gyerekek az óvodából jól ismernek és szeretnek. Mivel a fantáziájukat nagyon megmozgatja, rajzórán is szívesen alkalmazzák Gazdag Erzsi műveit, amikor illusztrációkat készítenek a versekhez. 
A tanítónők munkáját segítik ezek a versek
 Szeretik ezeket a tanítónők, mert érthető, közel áll a gyerekekhez, és jól lehet használni az érzelemviláguk fejlesztésében. A betűtanításnál is előkerülnek a versei, aktuálisan azok, amelyek szókincse tartalmazza a tanulandó betűt. Tehát azokat a Gazdag Erzsi-verseket is használják a tanítónők, amelyek nincsenek a tankönyvekbe beépítve. Gazdag Erzsi önálló köteteit veszik ilyenkor elő a pedagógusok, felhasználva azt, hogy a gyerekek ezekre ráismernek, mivel az óvodából hozzák magukkal ezt a tudást, és mindig nagyon örülnek, amikor ismerős versekkel találkoznak. Tanítanak-e a Reményikben még annál is több Gazdag Erzsi verset, mint általában a magyar iskolákban? 
Többet tanulnak, mint ahánnyal versenyeznek
 – Külön óraszámban nem tudtuk bevenni a költőnőt. A helyi tanterv kialakításakor az óráknak bizonyos százalékát használhatjuk csak szabadon, mivel egyházi iskola vagyunk, elég sok a beépítendő anyag. De amikor készülünk a Gazdag Erzsi Vers- és Mesemondó Versenyre, előválogatókat rendezünk, vagyis sokkal több gyerek megtanul egy-egy Gazdag Erzsi-verset, mint ahány aztán a versenyen megjelenik. Először az osztályokban van előválogató, osztályonként 5-6 gyerek vesz részt rajta, a többiek pedig meghallgatják, így minden tanuló részese a Gazdag Erzsi-versek megszólalásainak. Hány Gazdag Erzsi-vers forog ebben az előkészítő fázisban? 
 

Legalább negyven – úgy, hogy minden gyerek maga választ – olyat, ami hozzá illik. Évről évre van egy visszatérő verskészlet, amit a gyerekek szeretnek mondani – sokszor halljuk például az Itt a farsang, áll a bál-t, a Hóembert, a Cinege cipőjét, A Kiskakas rézgarasát, az Üveggolyót, A bohóc köszöntőjét, A méhecske ingét vagy a Meseboltot, és mindig újakat is hoznak. Az 1–2. osztályosok rövidebb, egyszerűbb, a 3–4. osztályosok hosszabb verseket keresgélnek, amelyek sokszínűek is, így még jobban elő lehet adni. Sokszor meglepődöm, mert van, amikor olyat találnak, amit én még nem is hallottam. A Gazdag Erzsi-versenyek közel három évtizedes múltjáról Tóthné Gősi Enikő főszervezőt kérdeztük, aki elmondta: – A rendezvénysorozat még a jogelőd intézményben, az Eötvös József Általános Iskolában kezdődött, idén januárban rendezték a 28. versenyt.
 Hogyan tudják megszólítani a pici gyerekeket? 
– Az ötletgazda egykori kollégánk, Balogh József költő-tanár volt. Egy felsős munkaközösségi értekezleten pattant ki a fejéből, amikor arról beszéltünk, hogy iskolaként hogyan tudjuk megszólítani a pici gyerekeket, az óvodásokat. A Gazdag Erzsi-verseny volt az első olyan nagyszabású programunk, ami óvodásoknak szólt. Előtte ilyen nem volt. Három kategóriát hoztunk létre: óvodásoknak, 1–2. osztályosoknak és 3–4. osztályosoknak. A város összes óvodáját és iskoláját megszólítjuk, és az évek során az alakult ki, hogy más településekről, sőt más vármegyékből is jönnek versenyezni. Az intézményünk átalakult: 2007-ben indult a Reményik Sándor Evangélikus Iskola, és szerettük volna a verseny hagyományát megőrizni, ezért átvittük – ugyanezzel a szervezéssel, a magyar kultúra napjához időzítve a versenyt. A főszereplők a kisgyerekek a Gazdag Erzsi-versekkel, de van mindig képzőművészeti kiállításunk is ezen a napon. Ettől független volt a Gazdag Erzsi verseihez készült illusztrációkból rendezett házi versenyünk.
 Azóta mindig meghallgatják az óvodásokat
 Vörös Ágnes egyszer – nem zsűritagként – érdeklődésből beült a Gazdag Erzsi-versenyre meghallgatni az óvodásokat, és volt egy kisfiú, aki nagyon a szívéhez nőtt, amikor a gyermek elmondta a választott versét és meséjét. Annyira megtetszett a tanítónőnek, hogy megszólította: megkérdezte, hova megy iskolába. Nem hozzájuk készült, hanem máshová. Erre a tanítónő írt neki egy levelet, hogy nagyon szeretné őt tanítani, és lényegében meghívta az iskolájukba tanulónak. A kisfiú pedig annyira örült, hogy úgy döntött, mégsem a másik iskolába megy, hanem a Reményikbe. Nagyon kedves tanítványuk lett, ma már egyetemista. A tanítónők azóta mindig szívesen meghallgatják az óvodásokat, hagyománnyá vált, hogy mindig az a tanítónő van a zsűriben, aki a következő évben első osztályosokat kap. Aki megnyeri a versenyt, annak az iskola felajánlja, hogy jöhet a Reményikbe, ahova egyébként többszörös túljelentkezés van. 
Milyen ez a költői világ a pedagógusok számára?
 – Mint tanítónő úgy közelítem meg, hogy gyerekközpontú költészet ez, és nagyon közel áll a kicsikhez. Értik, szeretik – mondta Vörös Ágnes. – Ezáltal nekünk is könnyű, jó vele dolgozni, megkönnyíti a munkánkat. – A verseny szervezőjeként én abból mindig kimaradok, hogy halljam a verseket, de azt meg tudom hallgatni, amikor a nyertesek elmondják újra a magukét. Nagyon szépen mondják, átéléssel – nyilván ez a költőnő varázsa, hogy a gyermek ezt így magáénak tudja, így elő tudja adni – fogalmazott Tóthné Gősi Enikő, megerősítve, hogy Gazdag Erzsi költészete játékos, nyelvezete könnyed, könnyen tanulható, dallamos, így fülbemászó.