A birkaszöktető juhász és a kesergő költő

Ezt a botanikai különlegességet a Nizzában született Ambrózy Istvánnak köszönhetjük, akinek gyermekkorát – visszaemlékezései szerint – a virágoknak édesanyja által belé oltott szeretete töltötte be. 1892-ben kötött házasságot Migazzi Antónia grófnővel, akivel még kanári-szigeteki nászútjukon is különleges délszaki növények magvait gyűjtötték. Ambrózy első arborétumát hitvesének felvidéki, malonyai birtokán hozta létre. A házaspár Trianon után Vas megyébe települve Tana községben élt. Ambrózy az új arborétum létesítésére alkalmas földterületet hosszas keresés után, Kám község határában, az „Ökörhálás” nevű pusztán találta meg. Mi sem természetesebb, hogy a romantikus lelkületű botanikus már az 1924-es első telepítésekről szóló beszámolóiban a pórias nevet mellőzve, csak „Jeli”-ként emlegette arborétumát. Nincsen nyoma annak, hogy Ambrózynak volt-e tudomása az ökörhálási juhaklok múltjával kapcsolatos történésekről.

A Jeli Arborétum Kám határában, az egykori „Ökörhálás” nevű pusztán fekszik Fotó: Unger Tamás

Balogh Gyula főlevéltárnoktól tudjuk, hogy a Kám határában lévő hegyháti legelők a 19. sz. elején a Szegedy család birtokai voltak, és Szegedy Róza nászajándékaként 1800–1807-között, a feleségével Kámban élő Kisfaludy Sándor kezelte őket. A költőt, aki 1804-től Vasvármegye táblabírája volt, 1805-ben jelentős kár érte. A perirat szerint: „a Kámhoz tartozó jeli majorból Dékán János nevű juhászom megszökvén 50 birkáimat a sajátjaival együtt elhajtotta, ráadásul távollétét megsejtvén az üresen és prédára hagyott majoromra gonosztevő cselédgyermekek tüzet vetettek, ezáltal az akolnak ágasai, hosszúfája, az udvar új kerítése, kapufája és mintegy 200 kereszt ujdonúj zsupp füstbe mentek”. A szökött juhászt csak évek múltán, 1810-ben fogták el. Az ekkor már Sümegen lakó Kisfaludy a lopás és tűzvész okozta kárt 588 forintban jelölte meg. A főlevéltárnok a behajthatatlan követelés felett merengve enyhe malíciával megjegyezte: „Mindez akkor történt, amikor a költő a ’Kesergő szerelmet’ második kiadás alá rendezte, a ’Boldog szerelmet’ pedig először megjelentette.”