A Hazáért cselekvő család

A történészprofesszor és kutató élete is megérne egy regényt; vérrokonságban áll az angol királyi családdal, fiatal korában pedig országos egyéni pingpongbajnokságot nyert, majd közgazdászként diplomázott. Később történelemből szerzett tudományos fokozatot, publikált. A Kádár-érában olyan tanulmányokat készített, amelyek nagy hasznot hajtottak az országnak. Ez lett a veszte: előbb kitüntették, majd az MSZMP-be akarták erővel beléptetni. Ezt nem vállalta, mindent hátra hagyva külföldre távozott.

- Az emigrációban eltöltött idő sem volt esemény nélküli az ön életében. Amit lehetett, megpróbált és sokra is vitte.

- Nézze, amikor Ausztriából továbbmentem Kanadába a családommal, tudtam: kemény munka vár ránk. A torontói York egyetemet céloztam meg, miközben bekapcsolódtam az üzleti életbe is. És persze sportoltam. Városi és területi bajnokságokat nyertem asztaliteniszben, a válogatottba is bevettek. Discover Toronto címmel összeállítottam egy társasjátékot, amit félezer iskolában oktatási segédanyagként használtak és még iskolaolimpiát is rendeztek belőle. De talán ennyi elég is most belőlem.

-De csak azért, mert családja történelmi múltja, európai kötődései sem hétköznapi.

- A Rádayakat úgy tartották és tartják számon, mint akik mindenkor a hazát szolgálták, annak népét védték és önzetlenül segítették. Ha kellett karddal, ha kellett a kardnál is élesebb tollal. Máskor viszont szeretettel, ha a körülmények úgy kívánták. A család legjelesebb tagja az 1677 és 1733 között élt Ráday I. Pál. Őt és fiát, Gedeont méltán tartották példaképüknek az őket követő Ráday-generációk, ami a keresztnévválasztásban is rendre kifejezésre jutott. Összesen négy Ráday Pálja és hét (!) Ráday Gedeonja van ennek a családnak. A Rádayakról általánosságban elmondhatjuk, hogy olyan protestáns családot alkottak, amelynek férfi tagjai a helvét, azaz református, női tagjai pedig - különösen a Ráday Pált megelőző néhány generáción át - többnyire az ágostai, vagyis evangélikus felekezetet követték. A protestáns felekezetek közötti vallási tolerancia a családon belül zavartalanul működött.

-Szóljunk a legjelesebb Rádayról, aki Rákóczi fejedelem bizalmasának számított és egyik előkészítője volt a reformkornak.

- Ráday Pál életének 1677-től 1703-ig terjedő korszaka az iskolai tanulmányok elvégzésén túl a katonai- és joggyakorlat megszerzését, az önálló jegyzői tevékenység elkezdését foglalja magában. Kiváló tanárainak és szorgalmának köszönhetően a korabeli magyar műveltség legmagasabb fokát érte el. Önművelését folytatja, megalapítja a Ráday-könyvtárt, a század végére pedig már a kegyességi irodalom elismert képviselője, latinul is író költő. 1703-tól 1711-ig tartott a Rákóczi-szabadságharc, amelyet Ráday Pál a fejedelem közvetlen munkatársaként, II. Rákóczi Ferenc által az egyik legmegbízhatóbbnak tartott emberként, a szabadságharc hivatali gépezete és szellemi műhelye vezető személyiségeként végigszolgált. Az eredetileg belső titkárként tevékenykedő Rádayra a már említett feladatokon túl, a fejedelem rábízta a titkos kancellária és a diplomáciai apparátus vezetését is. Eközben a legbizalmasabb diplomáciai feladatok ellátására - királyokkal és a cárral is tárgyalt Ráday - szintén őt jelölte ki Rákóczi. E jeles férfiú a magyar hírlapírás megteremtővéjé is vált; az általa írt és szerkesztett, Rákóczi egri táborában 1705. május 30-án megjelent Mercurius Hungaricus révén. Később a Nemesi Társaság, a nemes ifjak nevelésére létrehozott testület auditorává, valamint az Erdélyi Kancellária igazgatójává vált, majd 1709-ben a Hadikancellária vezetőjéül is Rádayt nevezi ki a fejedelem. Legjelentősebb publicisztikai alkotása az 1703 végén, vagy 1704 legelején megírt Manifestum volt, amely a magyarországi háború okait huszonegy pontban foglalta össze.

- A Manifestum jelentős mű. Méghozzá, ha szabad így mondani, meghökkentően modern fejezetekkel. Mégsem foglalta el azt a helyét a történelmi publicisztikában, mint ami neki kijárna.

- Ez a magas ívű szellemi termék foglalkozik az ország helyzetét alapvetően befolyásoló témakörökkel, így az adóüggyel, gazdasági, kereskedelmi kérdésekkel, a hatalmasok korlátlan szabadosságával, valamint a vallásszabadsággal. Valóban modern államelméleti követelmények alapján. S e szellemben, a korszerű uralkodás kritériumai tudatában bírálja a Habsburg-kormányzatot. Dokumentálni tudja a megindult szabadságharc törvényességét, megindokolja annak jogos voltát. Így érthető meg, hogy a Recrudescunt, ez a szándékában védekező, cáfoló, vitázó kiáltvány, végső kicsengésében a szabadságharc állampolitikai programja lehetett. Ami az irat történelmi helyét illeti: Ráday Pál személye sem ismert és elismert olyan mértékben ma, mint ami őt megilletné.

- Neves őse végül is fényes pályát futott be a Rákóczi-szabadságharc során. De miért éppen őt bízta meg a fejedelem a rendkívül bizalmas munkakörrel, a titkos tanácsossággal?

- Nézze, azért vette a fejedelem maga mellé Rádayt, mert megfelelt Rákóczi széleskörű elvárásainak. Azoknak, amiknek addig senki sem felelt meg a táborában. A fejedelemmel történt találkozása után már nem volt visszaút Ráday Pál számára. Rákóczi példája nyomán ő is önzetlenül háttérbe tette egyéni és családi érdekeit. Lelki rokonságuk lett szövetségük szilárd alapja. Az életét isteni vezérlésre bízó két férfit mélyen áthathatta az a meggyőződés, amelyet a kereken 160 évvel később született, a maga műfajában szintén kiváló Herczeg Ferenc eképpen fogalmazott meg: A szabadság a népek égi ajándéka, amelyet tőlük elragadni senkinek sincs joga. Aki tehát a szabadságért harcol, az az Istenért harcol.

- A Rádayak, vagyis az ön családtagjai, később is fontos szerepet vittek történelmünkben.

- Így van. Az osztrákokkal szembeni fegyveres harcokban például mindig a magyarok oldalán álltak. Sajnos ez nem minden főúri családról mondható el. Ráday Pál szelleméhez hűen, az 1848-49-es szabadságharcban egyszerre három Ráday gróf is fegyverrel harcolt az osztrákok ellen. Közülük dédapám, gróf Ráday IV. Pál (1830-1879), a HM Hadtörténeti Intézet egyik vezető kutatója, dr. Kedves Gyula szerint a szabadságharc legfiatalabb őrnagya volt a maga 19 évével. Aki ráadásul csapatépítő őrnagy is volt, és valamennyi csatában harcolt. A szabadságharc leverése után 12 év várfogságra ítélték...

- Akkor szóljunk a híres angol rokonról is. Aki nem más, mint maga a királynő...

- A kapcsolat alapja az unokatestvéri viszonylat. Két olyan leszármazási ágról van szó, ahol a közös ős az 1604 körül elhunyt kisrhédei Rhédey Pál. Neki két fia volt; ezek egyike, az 1654-ben elhunyt János közvetlen leszármazottjai között találjuk az angol királyi család több tagját. Közte II. Erzsébet királynőt is. A másik fiúnak, az 1643-ban meghalt Istvának pedig mi vagyunk az utódai. Az unokatestvérség foka lefelé haladva értelemszerűen növekszik.

- Szerényen és tárgyszerűen említi mindezt, pedig csak kevesen mondhatják el magukról, hogy felmenői között az egykori világbirodalom vezetői lennének.

- Nem kell ezzel dicsekedni. Egy időben, Rákosiék alatt amúgy is tabu téma volt, nem volt szabad, illetve ajánlatos beszélni róla. A későbbi rendszer sem hozott sok jót nekünk. Édesanyámat úgy felőrölte, hogy öngyilkosságba menekült.

- Ön most Ausztriában él, Szombathelyhez közeli városban. Gyakran átlátogat?

- Igen, szeretem ezt a várost, hangulata van. Sétáltam a Fő téren, szépek a szobrai. Azt hiszem, lakozik itt egyfajta intellektualitás. És persze vannak barátam is Szombathelyen. Sok előadást tartok karitatív alapon Magyarországon, Ausztriában, a Felvidéken. Szombathelyen is már több alkalommal tettem eleget előadásra meghívásnak, így a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban is, amely az egyik legkedvesebb könyvtáram. A családfát és az őket körülvevő történelmet továbbra is kutatom. Sok időt töltök el a fővárosi Országos Széchenyi Könyvtárban is, kutatással. Az egyik legnagyobb élményem az volt, amikor 2006. március 26-án, Rákóczi hamvainak hazahozatala, kassai újratemetése, valamint a fejedelem születésének 330 évfordulója alkalmából beszédet mondhattam Borsiban, Rákóczi szülőházában. Ott éreztem igazán, hogy a múlt tovább él a jelenben, üzen a jövőnek.