2017.01.06. 17:45
A lukácsházi felvonóhíd: részben az egész
Amikor Zsigmond király 1412-ben Garai Miklós nádornak adományozta a kőszegi uradalmat, a birtokfelsorolásban szerepelt egy Gyöngyös-patakon lévő malom és Lukács nevű tulajdonosa.
A földrajzinév-kutatók szerint Lukácsháza település neve ennek a Csói nemzetségből származó Lukács molnárnak a nevéből eredeztethető. A falu a 17. századtól az Esterházy család tulajdonában volt. Gulner László helytörténész másfél évtizede szenzációszámba menő felfedezést tett, amikor azonosította az 1980-ban lebontott ősi malom területén a helybéliek által csak kastélyként emlegetett épület felvonóhídjának maradványát.
A szenzációs épületrészből következtethetünk a hajdani egészre Fotó: Unger Tamás
A török időkben udvarházzá erősített majort a Gyöngyös patak vizével telített árokrendszer védte. A török-ellenes hadjáratok és a 15 éves háború idején a védőművek jó szolgálatot tettek. 1605 tavaszán távol tartották Bocskainak a megyét Kőszegtől Szombathelyig végigdúló hajdúit, és 1708-ban a Kőszegre vonuló kuruc portyázókat is. A majorépületbe vezető kapubejárat mai állapotából rekonstruálható az egykori tölgypallókból ácsolt felvonóhíd, annak méretéből pedig az udvarházat védő árok szélessége. Jól láthatók a lánckamrák nyílásai, amelyeken át csigákkal lehetett a hidat felhúzni.
A malmot és a majorságot kóborló katonák és martalócok ellen védő gátak és töltések nemegyszer birtokvitákhoz is vezettek. Nádasdy Tamás főispán már 1596-ban, Vasvármegye közgyűlése pedig 1632 márciusában arról hozott határozatot, hogy helyszíni bejárás után a küldöttség végeztesse el az árvizet okozó töltések lebontását. A lukácsházi felvonóhíd a közeli Burgenlandban található lackenbachi és purbachi kastélyok bejáratához hasonló jelentős történeti érték, Magyarországon másutt, a siklósi és sárvári várkapun kívül hozzá hasonló nem található.
