Mesélő házak - A nyugati végek kiskirálya és a fiúsított leány

Gersekarátnak a középkorban Szent László király tiszteletére szentelt templomát az őseit a 12. századig visszavezető, Nádasd nemzetségből származó Gersei család építtette. Gersei András V. István király mellett Stájerországban harcolt, majd fiának, Kun Lászlónak udvarában a királyi fegyvernökök ispáni tisztségét viselte. Fiai, László és Dénes, az Árpád-ház kihalása után tevékeny Anjou-barát politikát folytattak. Károly Róbert támogatása azonban súlyos bűnnek számított Kőszegi Jánosnak, a nyugati végek kiskirályának szemében.

A kezdetben kisebb konfliktusok véres leszámolásba torkolltak. 700 éve, 1316 nyarán a Kőszegiek Vörös Salamon nevű hírhedt hadnagya rátört a Gerseiek hegyháti birtokaira, Dénesre rágyújtották gersei udvarházat, ahol magát és a családjának tagjait védeni akarta. Lászlót, aki a gersei templomba menekült, a martalócok a szentelt helyen gyilkolták meg, majd a holttestet kirángatva fejét vették. A Gersei családnak csak egyetlen tagja, László Margit nevű kisleánya maradt életben, akit a dajkája mentett ki, a többiek a porig égett udvarházban pusztultak. A tragikus eseményt Károly Róbert király egy évtizeddel később kelt okleveléből ismerjük. Margit édesanyjának nővére, Köcski Sándor országbíró felesége révén lett a királyné udvarhölgye. 1332-ben Magyar Pál királyi kincstartó vette feleségül, akinek közbenjárásra a király Margitot fiúsította , ami azt jelentette, hogy királyi kegyből leány létére is örökösként rendelkezhetett az elhalálozott felmenői után maradt birtokokról. A jelentős vagyonból alapítványokat hozott létre, többek között 1365-ben ő alapította a pápoci prépostságot.