A vasi falu, ahol egyetlen óvodás és egyetlen általános iskolás gyerek van

Igen, elhelyezkedése folytán ez egy bájos falu – fogalmaz nagyon találóan Dománé Tóth Erika, Döröske polgármester asszonya. A Rába-Csörnöc völgye fölé emelkedő dombocskán az emberek már sok száz évvel ezelőtt is szerettek lakni. Ha a falu rendezési tervére nézünk, több fontos régészeti területet is látunk. A templom és környéke, az őrtorony, a halomsírok, a vár. Ezek közül az emberi szem már csak a 13. századi templomot látja, a többi emlék a földben várja, hogy valakinek kedve támadjon felidézni azt az időt, amikor a döröskei őrtoronyból még az alant masírozó legiót figyelhette az őrszem. A Templomhegyről, az Öreghegyről tiszta időben ma is ellátni Güssingig.

A döröskeieket ma már nem nagyon foglalkoztatja a régmúlt. Sőt, a közelmúlt nagy attrakciója, a hetvenes években létesített tó is vesztett varázsából. Amikor a téesz által – eredetileg öntözés, majd horgászat céljára - létesített tó jóléti tóvá avanzsált, özönleni kezdtek Döröskére a kikapcsolódni vágyók. Cégek, szakszervezetek húzták fel üdülőiket a parton, és jöttek magánszemélyek is pincét, hétvégi házat építeni. Miközben a faluból az ipar és az urbanizáció sorra szippantotta el az embereket, a Döröskét körülvevő lankák benépesültek. Mára a sok modern wellnessfürdő már némileg háttérbe szorította a döröskeihez hasonló tavakat, a nyaralók azonban megmaradtak. Jónéhány hegyi építményben laknak is, közülük egy tucatnyinak osztrák tulajdonosa van, aki a hétvégi pihenését tölti itt a nyugalmas domboldalban. Érdekes módon maga a tó és a hozzá tartozó kiszolgáló épületek sohasem tartoztak az önkormányzathoz. Külföldi tulajdonos, bérlők, horgászok között a színfalak mögött zajlanak a tó körüli ügyletek. A polgármester asszony, amikor épp nyitva van a strand, maga is belépőjegyet vált, ha fürdeni szeretne.

A demográfiai viszonyok szemléltetésére néhány adat: az állandó lakosok száma 87, ennek harmada nyugdíjas. Döröskén jelenleg egy óvodás és egy általános iskolás gyerek van, középiskolába ebben a tanévben hárman jártak. A közintézmények: a kultúrház, a könyvtár, az orvosi rendelő és a hivatal egy épületben helyezkednek el, amit télen több cserépkályhával fűtenek. Nagy szükség lenne a felújításra, de egyrészt a pici költségvetésből nem tudnak pályázati önerőt felmutatni, másrészt általában csak az egyik vagy a másik intézményre lehetne pályázni, nekik meg együtt kellene az egész. Apróbb beruházásokra azért mégiscsak kigazdálkodják a pénzt. Így például arra, hogy legnagyobb büszkeségüket, a megyei értékként is nyilvántartott Árpád-kori templomot megvilágítsák. Vagy hogy megvásároljanak a tóparton egy korábbi céges nyaralót, amit takarítás, berendezés után kiadhatnak. Akár a kék túra, vagy a Mária-út turistáinak is, a két útvonal ugyanis épp a falunál keresztezi egymást.

Az utóbbi években Döröskét mégiscsak a múltja és az emlékei „hozták helyzetbe”. A helyi értéktár bizottság megalakulása óta már kétszer nyertek pályázatot értékőrzésre. Az elsőből számítástechnikai eszközöket vásároltak, információs táblákat készítettek, weblapot fejlesztettek. A második pályázat külhoni értékeink megőrzésére irányult, s Döröske ebbe is belevágott.

- Úgy gondoltuk, Kárpátaljára kevesebb figyelem irányul, ezért ott választottunk egy hetven százalékban magyarok lakta települést, Izsnyétét – meséli a faluvezető. - Létrehoztuk velük a testvérkapcsolatot, és a múlt hónapban már el is látogattunk hozzájuk. Elvittük nekik a magyarországi pályázatból származó eszközöket, és egy kiállítást a mi értékeinkről. Július közepén várjuk a cserelátogatásukat, addigra ők is elkészítik a saját értéktárukat és be fognak mutatkozni nálunk.

Döröske érdeklődő és tenni akaró lakosait a három hölgyből álló önkormányzaton kívül a Döröskei Örökségóvó, Faluszépítő és Falufejlesztő Egyesület tömöríti, melynek soraiban vannak a faluból elszármazottak is. Sok-sok önkéntes munkával ők gondoskodnak az út menti és hegyi kőkeresztek felújításáról, kiadásukban jelent meg a helyi születésű Takács Ferenc településtörténeti munkája. Az egyesület szervezi a nagyrendezvényeket, így a közös disznótort, az Orbán-napot, vagy a közeljövőben debütáló gémeskút-partit. A programok iránt az üdülőtulajdonosok egy része is érdeklődik, eljönnek az osztrákok is.

- Jó itt nekünk fönn ezen a dombon – összegez a polgármester asszony, akit Körmenden eltöltött aktív évei után nyugdíjasként visszahozott a szíve a szülőfalujába.