Hétvége

2014.10.17. 16:45

Ahol a hallgató volt hallható

Húsz évvel ezelőtt egy lelkes csapat azon dolgozott, hogy létrehozzon valamit, ami már hosszú ideje nem volt a városban: hogy megszólaljon a szombathelyi rádió. Sokatmondó szlogennel: „a rádió, ahol a hallgató hallható.”

Vadas Lucia

Miután a régi Berzsenyi Rádió, azaz az 1956-os szabad szombathelyi rádió befejezte működését, a megyeszékhelyen nem volt helyi adó, egészen addig, míg 1994-ben a Közösségi Rádiózásért Alapítvány frekvenciaengedélyt nem kapott. Hónapokon át szerveződött az új médium, amelynek stúdióját a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ földszintjén alakították ki gyakorlatilag az egyik ruhatárban...

A Szombathelyi Közösségi Rádió (későbbi rövid nevén: SZÓKÖZ Rádió) próbaadásai húsz éve, 1994 októberében indultak. Az első rendes adásra a 67,52 MHz-en egészen 1995. március 5-éig kellett várni. Azon a vasárnap reggelen stílszerűen az LGT A rádió című dalával kezdődött az adás, amelynek elején maga a rádió volt a téma. Lovass Tibor beszélgetett az alapítvány elnökével, Pósfay Péterrel, aki elmondta: öt civil szervezet - a Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület, a kőszegdoroszlói Környezetvédelmi és Kulturális Egyesület, a Recomix-Savaria Rádióklub, a körmendi Béri-Balogh Ádám Néptáncegyesület és a Vas Megyei Honismereti Egyesület - hozta létre az alapítványt. A rádió indításáért már ez a szervezet pályázott és nyert, 1994 áprilisában.

Sokan a Vas Népe levelezési rovatából (Olvasók fóruma) szereztek arról tudomást, hogy készülődik a rádió. Kb. nyolcvanan jelentkeztek, belőlük alakult ki az a 15-20 fős mag, akik az első adásokat készítették. Volt köztük újságíró (a Vas Népe munkatársa, Treiber Mária) éppúgy, mint a szomszédos kollégiumokból át-átszaladó diákok. A rádió mindvégig nyitott volt, folyamatosan várták a rádiózás iránt érdeklődőket.

Amatőr felvételek a profivá érő amatőrökről, hőpapíros faxon másolt adásmenetek, elátkozott széklábak, emlékezetes bakik, kincset érő interjúk, ronggyá nyúzott kazetták, hajnali műsor után munkahelyre vagy iskolába rohanások (az első óráról csak elkésni lehetett) egész könyvet lehetne írni a Szombathelyi Közösségi Rádióról (Fotó: Vadas Lucia)

Ahogy az egyik korai szórólapon olvasható volt, nem kínálunk senkinek jól fizető állást, nem garantáljuk, hogy mindenkiből egykor hivatásos rádiós szakember válik kínálunk egy eddig soha nem volt lehetőséget arra, hogy bárki megélhesse polgári önállóságát és felelősségét a helyi nyilvánosságban.

Az első időkben még csak vasárnap délelőtt volt adás. Először csak monóban szólt, bár az engedély megvolt a sztereó adásra, egyszerűen nem volt pénz beszerezni komolyabb technikát. A kulturális műsorok meghatározóak voltak. Amikor áttértek a mindennapos adásra, a napi öt órás műsorból a kulturális célt vállaló műsorszolgáltatásnak 120 percet kellett kitennie.

Az egész napos műsorszolgáltatás jogát 1999-ben kapta meg a rádió az ORTT-től, de továbbra is keleti URH-n. Az előző évezred végén már nem mindenkinek volt keleti URH vételére alkalmas készüléke. Erre jelentett úgy-ahogy megoldást, hogy a kábelteles hálózaton fogni lehetett az adást (tizennégyezer háztartásban), illetve, hogy a közösségi rádió 800 forintos önköltségi áron kínálta a vételhez szükséges adaptert.

Hogy a működés tíz esztendeje alatt ki mindenki vett részt az adások készítésében, lehetetlenség felsorolni. (E cikknek nem is célja, rossz volna, ha kimaradna valaki.) Aki egész biztosan mindvégig az események sűrűjében volt, az Mihályfi Tivadar, a stúdióvezető. Három éve távozott közülünk.

Számosan vannak, akik az MMIK-ban kialakított apró stúdióban kezdték pályafutásukat, és ma is a médiában dolgoznak. Csak pár név: Kránitz Balázs, aki ma a Kossuth Rádió szerkesztő-műsorvezetője, talán 15 éves volt, amikor először mikrofonközelbe került. Néhány hónappal később már egy DJ Bobo-interjúval lepte meg a hallgatókat. Czingráber Orsolyát naponta hallhatjuk az egyik szombathelyi rádió hírszerkesztőjeként, ugyanezen a frekvencián dolgozik H. Szalay Balázs, és persze az adót vezető Horváth Zoltán, aki a SZÓKÖZ-ben a szombati adások felelős szerkesztője volt.

Mások billentyűzetre, kamerára cserélték a mikrofont: Horváth András, Óvári Gábor, Rátz Albert, Rózsa Melinda, Szuchy Zsuzsa, Unger András... És persze sokan vannak, akik az élet más területén találták meg a feladatukat. Laczkó Rajmund például hosszú idő óta külföldön él, eurokrata, de a rádiós időkre szívesen emlékezik. Például Zsuzsikára, aki a maga 4-5 évével állandó résztvevője a játékoknak. Egyszer cirkuszi belépőkért ment a kérdezz-felelek, mennyi húst eszik egy nap egy tigris és hasonló kérdésekkel. Zsuzsika véletlenszerűen válaszolgatott, nemigen talált. A műsorvezető segíteni akart neki, így a végjátékban eltorzított hangon hozzátette: mondd, hogy A! Zsuzsika rávágta: B! Ezen a ponton már a stúdióban tartózkodó összes kolléga dőlt a röhögéstől. A lányka gyorsan kapcsolt: nem, A, A!!!, A-t akartam mondani! . Persze megkapta a cirkuszjegyeket.

A rádiónak saját szappan-operája is volt. A legendás Szabó család mintájára kezdte írni Rozán Eszter (aki főszerkesztője is volt a SZÓKÖZ-nek) a Nándor családot. A sorozat a közösségi rádió megszűnése után is folytatódott: előbb a főiskolai-egyetemi Berzsenyi Rádióban, majd idén ősztől az új adón, a Credo Rádióban. Szerelem, féltékenység, harag, békülés, mindennapi küzdelmek, kitartás, betegség, nyaralás, munka, barátok azaz a minket körülvevő élet jelenik meg a hangjátékban, amely Szombathelyen játszódik.

A közösségi rádió megszűnése után , írtam az imént. Amikor az első kereskedelmi adó megszólalt Szombathelyen, teljesen elmaradtak a reklámbevételek. Tagi kölcsönökkel még egy ideig húzta az adó, a keleti URH helyett nyugatit kapott, de 2005-ben elveszítette a frekvenciát.

A SZÓKÖZ így ma már csak emlék. És bár voltak viták, eltérő szakmai elképzelések, összetűzések is, a legtöbben csak a szépre emlékeznek. A rádióban elhangzott adások pedig hely- és kultúrtörténeti szempontból fontosak. Ha volna valakinek elég szabadideje feldolgozni a meglévő felvételeket, rengeteg, máshol nem elérhető történetekhez, visszaemlékezésekhez jutnánk.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!