Karjára veszi az életét - Anna Maria a régi családi titok nyomába ered

Anna Maria a saját könyvelése szerint 150 szót tud magyarul, de - ahogy az lenni szokott - sokkal többet ért, mint amennyit el tud mondani. Szavak nélkül is beszél a szeme.

Voltaképpen akkor kezdett foglalkozni az "apanyelvével", amikor szülei - olasz édesanyja, magyar származásúnak tudott édesapja - halála után számára addig ismeretlen családi dokumentumokra bukkant, amelyek fenekestül fölforgatták az életét. Felnőtt nőként szembesült azzal, hogy van egy testvére, hogy édesapjának az első házasságából is volt gyermeke: Tamás - akiről az utolsó információ úgy szól, hogy 15 évesen, 1944-ben Auschwitzba deportálták; ahonnan a bajai magyar zsidó családból egyetlen nagynéni tért vissza. Anna Maria megtalálta apa és fia 1936-44 közötti levelezését. A kisfiú Hábermann Tamás orvos szeretett volna lenni, mint az édesapja, aki Bécsben szerzett orvosi diplomát, Németországban dolgozott, és 1933-ban, Hitler hatalomra jutása után még első családjával érkezett meg Olaszországba, ahonnan viszont anya és fia három év múlva visszatértek Magyarországra. Aztán kitört a II. világháború. És különben sem hitték el, hogy megtörténhet, ami megtörtént.

Kőmíves Csongor, Anna Maria Habermann - és a báb, amelynek lelke, élete van
Fotók: Trifusz Ádám

Tamás húgából, Anna Mariából orvos lett - mint az édesapjuk. De abban sincs semmi meglepő, hogy a Brenner iskola kifejezetten művészeti foglalkozásokra szánt osztályterméből - az előadás előkészületei közben - egyszer csak áradó zongoraszó szűrődik ki: Anna Maria nemcsak orvos, hanem zongoraművész és -tanár is. Sőt: író. Hiszen a megrázó, egész életét újraépíteni késztető családi titkokkal való szembesülés nyomán sikeres regényt is írt.

A családi dokumentumokra, fotókra alapozva pedig - Tóth Ildikó fordítói közreműködésével - a budapesti Kieselbach Galéria gondozásában, kiadásában 2010-ben megjelent a Tamás könyve. Kovács Gézát, a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatóját azonnal megfogta a történet - benne a minden egészet széttörő 20. század, mint cseppben a tenger -, ráadásul az ő édesanyja is Baján nőtt föl; kicsi a világ. A személyes indíttatáson túl (báb)színházi emberként is azonnal megérintette a Tamás könyve.

És most eljött az idő a könyv nyomán létrejött tanteremszínházi előadás bemutatására. A tanteremszínház egyre ismertebb műfaj Magyarországon is. Specialitása nemcsak abban áll, hogy iskolai körülmények között játsszák - kifejezetten ebbe a közegbe szánják -, hanem főleg abban, hogy a játékosok számítanak a fiatal közönség aktív részvételére. Itt helye van a véleménymondásnak, a kérdésfeltevésnek, a javaslattételnek - a gondolkodásnak. A Tamás könyve nyomán Hárs Anna írta meg a Meseboltnak a darabot, amelynek dramaturgiája Romankovics Edit drámapedagógiai konzulens közreműködésével, Csató Kata rendezésében a költözés szinte mindent megváltoztató, személyes - és mindennapi - traumájára épül, innen bomlik ki a holokauszt tragédiája: mint elbeszélhetetlen titok.

Tamás könyve. A Mesebolt Bábszínház tantermi előadása a Brenner iskola 9. osztályával. Dénes Emőke, Kőmíves Csongor - Tamással - Anna Maria Habermann, Janicsek Péter és Kovács Géza

A darab születését figyelemmel kísérte Anna Maria Habermann is, semmi nem történt az ő beleegyezése nélkül. A meseboltos Annamari 16 éves - hogy életkorban közel legyen a célközönséghez -, és a szülei válása után Olaszországból Budapestre költözik: orvos édesapja jó állásajánlatot kapott szülőhazája fővárosában egy klinikán. Így nyílik ki egy óvatlan pillanatban az a régi utazóláda, Annamari így szembesül azzal, hogy van egy féltestvére, Tamás. De mi lehet vele? Merre jár? Eddig miért nem tudott róla? És amire csak a bábszínház képes: báb képében megjelenhet ő is - aki úgy van, hogy nincs; és úgy nincs, hogy van. Tamás mozgatója Kőmíves Csongor. Az apa (Janicsek Péter) azonban továbbra sem hajlandó többet mondani, Annamari tehát nyomozni kezd. Az előadás egy ponton megszakad, itt - aztán a végén - kapcsolódhat be a közönség.

A Mesebolt Tamás könyve előadását elsőként a Nagy Lajos Gimnázium fogadta be - a társulat megy, csak hívni kell. A Brenner iskola 9. osztályában is sokan megszólalnak: megértik az apát - "nyilván megvan az oka, hogy miért nem mondta el" -, de tudják, hogy "a bizalom alapja az őszinteség". Az előadásbeli Annamari - Dénes Emőke - végül azt kiabálja, hogy "beszélni kell róla. Beszélni kell". Ők megtették. Anna Maria és Annamari/Emőke - különös, de tényleg hasonlítanak egymásra.

A szerző most mintha titkos küldetésben járna (a második sorból, a fal mellől nézi az előadást). Utána kilép a színészek közé. Karjára veszi, magához öleli Tamást - mint az életét.