Hagymasisak a jánosházi kastély tetején

A Garaiak vasi uradalma a XVI. sz. elején Erdődi Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek birtokába került, aki Jánosházát végrendeletében unokaöccsére, Erdődi Péterre hagyta. A kastélyt a király főlovászmestere kőfallal és árokkal erősítette. A középkori részeket a mai épület keleti szárnya foglalja magában. A mohácsi csata után a kastélyt Török Bálint ostrommal foglalta el, de az Erdődiek visszaszerezték és a somlói uradalom részeként Devecseri Choron családnak adták zálogba. Choron János a kastélyt 1570-ben nyugati szárnnyal bővítette, az előcsarnok fölé téglatornyot emeltetett. Ekkor épültek a déli oldal bástyái, és a palota reneszánsz ajtó- és ablakkeretei. Choron Annát Listi János vette feleségül, akinek leszármazói között ott találjuk Listi Lászlót.

Jánosháza, Vár utca 50-54. Reméljük, az épület visszanyeri régi fényét Fotó: Bakos Ágnes

A III. Ferdinándtól Köpcsényi és Jánosházi gróf címet szerző különc főúr a legendák szerint a jánosházi kastélyban írta a Magyar Márs avagy a Mohács mezején történt veszdelmek emlékezete című, Bécsben 1653-ban megjelent verses hőskölteményét. Az alkímiával is foglalkozó, boszorkányság hírébe keveredett férfi tetteiről legendák keringtek. Hamis pénzverés, méregkeverés, rablás és gyilkosság miatt vád alá helyezték, és 1662-ben Bécsben lefejezték. A romlásnak indult kastélyt Illésházy Miklós kancellár vásárolta meg, akinek leánya Erdődi László felesége lett. Az Erdődiek 1758-ban fogtak hozzá a barokk stílusú átépítéshez. Beboltozták a toronyaljat, és elkészült az emeleti, falképekkel díszített, famennyezetes szobasor. Erdődi Kajetán 1839-ben a Somló mellett építtetett dobai kastélyba költözött. Jánosházát vadászkastéllyá alakították, manzárdszinteket emeltek, és a toronyra ekkor került a ma is látható hagymasisak. Őszintén reméljük, hogy a megkezdett felújítás visszahozza a kastély régi fényét.