Hegyfalu, ahol megjelent a hét csoda

A mai kastély helyén Draskovich Miklós Ádám nevű fia 1742-ben barokk stílusú kúriát épített, amelyet 1770-ben eladott Haller Jánosnak. Az ő özvegyétől 1791-ben szentgyörgyi Horváth Zsigmond és Gludovácz József, a napóleoni háborúk gabonakereskedelmén meggazdagodott, legendásan bőkezű két sógor vette meg. Az ő nevükhöz fűződik a reformkorban savanyú vize folytán divatossá váló Balatonfüred üdülőhellyé fejlesztése, az Anna-bálok hagyományának elindítása, és a Lajtai Lajos Régi nyár című operettjének slágeréből mindenki számára ismert budai Horváth-kert kialakítása.

A kastélyt 1838-42-ben átalakították, ekkor kapta klasszista arculatát Fotó: Unger Tamás

A Szombathelyi Egyházmegyei Levéltárban fennmaradt egy Dorffmeister István által 1794-ben jegyzett, A Hegyfalu Történetbeli Képes Szálának Magyarázatja Vitézi Versekben című írás. Ebből tudhatjuk, hogy a kastély nagytermének, a "képes szálának" mennyezetén mitológiai alakok, jelenetek és az ókor hét csodája mellett a megrendelő urak, Gludovácz József és Horváth Zsigmond portréit is megfestette a művész. A mennyezetfestés és az olajképek a kastély 1838-1842 között történt klasszicista átalakításakor tűntek el.

Ekkor készültek a bejárati épületek és az angolpark kerti sétányai. A rezidencia délnyugati oldalhomlokzatát kettős dór oszlopsor kötötte össze a pálmaházakkal. A mára beüvegezett oszlopközöket egykor futórózsák díszítették. A kert északi részén négy toszkán oszlopos, timpanonos portikusszal díszített "visszavonulási pavilont" is emeltek. Szentgyörgyi Horváth Felíciát 1859-ben Széchenyi Gábor vette feleségül. A kastély tőlük került Sugár Géza kezébe, aki Széchenyi Gábor gróf messze földön híres könyvgyűjteményéből háromezer francia nyelvű kötetet 1928-ban a Szombathelyi Kultúregyesület Könyvtárának ajándékozott. A kastély a háború idején hadikórház, majd tüdőszanatórium lett.