Így sül meg a velemi gesztenye

Kopácsi Tamásék láttak bennünket vendégül. A látogatás alkalmával Velem még nem népesült be a ma már vélhetően délutánra az utcán hömpölygő forgataggal. Az utcák így sem voltak üresek. Egy héttel a gesztenyeünnep előtt is feltűnt: mennyi turista, gyalogos és kerékpáros járja be a velemi utcákat, mustrálja a hokedlikre kitett gesztenye vagy szőlőcsomagokat, netán diót. Úgy látszik, errefelé idén is megtermettek ezek az őszi finomságok, gyümölcsök és csonthéjasok. Nem úgy, mint az ország nagy részén, ahol a fagy óriási károkat okozott. Kopácsi Tamás két lányával, Julcsival és Terézzel már várt bennünket. Minden alaposan elő volt készítve a közös gesztenyesütéshez.

Épp csak megérkeztek az egyik területükről, ahol a gesztenyésük alatt kaszáltak, gereblyéztek, készítették elő a terepet a hulló finomság összeszedésére. A kérdésre, hogy különleges tudomány-e a gesztenyesütés, Kopácsi Tamás a tudást inkább hosszas gyakorlás eredményének nevezte. Régen, mint a beszélgetésből kiderült, családi, baráti összejövetelek programja volt és máig az a gesztenyesütés a kőszeghegyaljai térségben. Míg másutt grilleznek, itt a tradicionális, vasszitás gesztenyesütés dívik.

De házigazdánk hogy is tanult bele a velemi hagyományos gesztenyesütésbe?

- Nem vagyok velemi őslakos, de sikerült családi vonalon elsajátítanom a gesztenyesütés technikáját. Feleségem a faluból származik. Az ő édesapja tanított meg minderre. Sok évig csak segédkeztem apósom mellett. Fát daraboltam, az üstbe raktam szép rendbe őket, amit szintén ő mondott el, hogy is kell. Először a hasábokat, aztán rá a vékonyabb ágakat, szinte sátorszerűen. Természetesen az sem mindegy, milyen a fa. A bükkfavég, az úgynevezett kopaszág az ideális, amelynek kérge sincs. Hirtelen tud nagy lángot adni, nem kormol, nem ad mellékízt a gesztenyének - kezdett néhány alapvetés és mesterfogás sorolásába házigazdánk.

Később egy kéztörés miatt apósa nem tudta azon az őszön a gesztenyét sütni. Abban az évben és azóta Tamás süthette, készíthette a gesztenyét.

Egyébként, mint megtudtam, egyhónapos előkészület előzi meg a fesztiválon kínált gesztenye sütését. Az erdőt ugyanis kaszálni kell, a fa alját szabaddá tenni. Aztán jöhet a szedés, amely kizárólag kézzel történik. Minden egyes szemért le kell hajolni. A száraz guba nagyon bök, a tüske benn maradhat a kézben. Egyszóval nem kis munka, míg tíz-húsz-harminc kilónyi gesztenyét összegyűjt az ember. A szedés után méret szerint osztályozzák a finomságot. A nagy a főzéshez, püré é sütemény készítéshez a legalkalmasabb. A közepes az, ami a sütéshez ideális: Könnyen átsül és ízletes. Nagy valószínűséggel sokan fognak ebből ma is majszolni a velemi utcákon korzózva.

- A reggeli pára és köd hozza le a fáról a gesztenyét - árulta el a titkot Tamás, miközben a frissen szedett gesztenyét egy vödör tiszta vízbe tette néhány percre. Ennek egyetlen oka volt: a hibásak a víz színére jöttek.

- Azt nyugodtan el lehet dobni, még ha szabad szemmel első látásra nincs is rajta hiba - osztotta meg tapasztalatát velünk a gesztenye termésének avatott ismerője.

A beszélgetésből az is kiderült, hogy agesztenyét hirtelen, nagy lángon sütik a velemiek, hogy megpattanjon a héj. De ha otthon készítünk ilyen finomságot, a sütőbe, platnira helyezés előtt kis metszést kell ejteni a szemeken, így nem robbannak szét.

A velemi módszernél is garantált ez. Csakhogy ott sem bevágni, sem pucolgatni nem kell a szemeket. Az alul vasszitához hasonló kiképzés miatt a hirtelen láng megkapja a gesztenyehéjat, szinte szenes lesz, megpattan és ezután jöhet a rázogatás. A művelet során a szitás, egyenetlen alj leszedi helyettünk a héjat, és máris ott van alatta az aranyló finomság, a gesztenye édes, lisztes tartalma .

Közben Tamás mondta is, mutatta is a módszer lényegét a kis gesztenyés allé árnyas fái alatt. Lobogott a tűz a katlanban, rendre kicsaptak a lángok a tetején, megkapták a szita rácsain át a gesztenyeszemek héját, az üsthöz a rázás közben hozzáütődő gesztenyeszemek koppanása hallatszott. Aztán egyre tompább lett ez a zaj. Azt jelentette: mindegyik levetette szenes héját. Lehetett kóstolni.

De még mielőtt érte nyúltunk volna, Kopácsi Tamás türelemre intett bennünket. A héjától megfosztott szemek egy zsomborba, konyharuha közé kerültek. Kövedtek . Öt percig tartott a folyamat. Ezután nem csak édes és finom, hanem puha is lett a gesztenyeszem. Most már megkóstolhattuk. Nem csak mi, de a család berni pásztorkutyája is jóízűen lakomázott a rögtönzött sütési bemutató után a szelídgesztenyésben.

- Forralt borral is tudom ajánlani - hökkentett meg a gasztronómiai ajánlással velemi vendéglátónk.

Apropó gasztronómia: aAki a kőszeghegyaljai térségben jár, nem csak a fesztiválon, azon kívül is biztos lehet benne, hogy valóban gesztenyéből készült süteményt, pürét, szívet kap, ha ottani cukrászdába tér be. De most, a fesztivál ideje alatt különösen tobzódhatunk az édességekben.

- Kezdetben, mint ismert, az MMIK a Stirling villa kertjében hirdetett nyilvános sütéseket. Apósomat hívták meg erre, hogy készítsen az érdeklődőknek velemi sült gesztenyét - avatott be a mára magát régiós fesztivállá kinövő rendezvény születésébe Kopácsi Tamás.

Aztán, ahogy ez lenni szokott, a program egyre népszerűbb lett, szájról szájra adták egymásnak a fesztiválozók velem jó hírét, ahol a gasztronómiát és a programokat a hagyományőrzés jegyébe szervezték mindig. A rendezvény egyre nagyobb méreteket öltött, szinte kinőtte a falut. Parkolás tekintetében mindenképpen.

- Kevesen sütünk a faluban. Pedig tovább kell vinni a hagyományt. Én is ezért csinálom, mert szeretem. Különben bárki süthet így gesztenyét. Nekem több barátom is van, akik kedvet kaptak tőlünk a velemi sütési módszerhez, aminek semmihez nem hasonlítható hangulata van. Kisebb mennyiségben nyugodtan lehet családi kerti parti programja. De hely, nagyobb kert mindenképpen kell hozzá, mert nagy lángú tüzet kell rakni - mondta házigazdánk.

A tradíciónak láthatóan továbbvivői is vannak a családban: A lányok érdeklődnek a gesztenyézés iránt. A fesztivál hangulata mellett érdekli őket a munka is. Édesapjuk szerint mindenbe be lehet vonni őket a gereblyézéstől, a kinti munkáktól kezdve a szedésen át az árusításig. A sütést csak azért nem csinálják, mert nagy fizikai erő kell hozzá, azaz férfimunka.

- Fizikailag nem könnyű a sütés. Vasárnap délutánra biztosan elég jól elfáradok majd. De ez a legkevesebb. Azt szeretem a gesztenyefesztiválban, hogy az ember sok baráttal találkozik. Nekem ez több, mint csupán munka. Sok ismerős, visszatérő messzebbről jön, elbeszélgetünk, mennek tovább, jönnek mások. Különleges, nem mindennapi a sült gesztenye készítésének velemi technikája. Helyi sajátosság. Nagyon szeretem csinálni és továbbra is azon dolgozom: minél tovább éltessük ezt a hagyományt - mondta még vendéglátónk, mialatt kísért ki bennünket az alléból.

A lányok és a berni pásztor még maradtak. A kis pihenő után ugyanis volt munka megint , még ha az új szemeket a következő nap hajnali párája hozta is csak le a fáról.