Hétvége

2015.03.23. 13:50

II. József még VI. Pius pápa személyes kérését sem teljesítette

Körmend - Nehéz időszak volt az egyház számára a kalapos király , II. József 10 éves uralkodása. Dr. Gyürki László körmendi előadásából kiderült: két főpap, Batthyány József és Szily János sokat küzdött ellene.

Némethy Mária

Mária Terézia fia József, a későbbi „kalapos király", 18 éves kora óta részt vett az államtanács ülésein, hogy a kormányzás minden részletével megismerkedjen. Pár év múlva írta első munkáját Álmodozások címen. Későbbi főeszméit már itt megfogalmazta. Hadat üzent a rendi kiváltságoknak, a papságnak, a nemességnek, és egy olyan uralkodót kívánt a birodalom élére, aki korlátlan hatalmát tisztán alattvalói javára fordítja, és aki saját akaratából, a rendek megkérdezése nélkül viszi keresztül az egyházban, államszervezetben és hadseregben a szükséges reformokat. Az abszolutista uralkodó, II. József a felvilágosodás eszméjét szem előtt tartva az egyházkormányzatot a politikai közigazgatás egyik ágának gondolta. Dr. Gyürki László pápai prelátus a Keresztény Értelmiségiek szövetsége körmendi csoportjának meghívására tartott előadásán ennek lényegét így jellemezte:

Batthyány József az ország prímása volt.

– Még a pápával sem tett kivételt, mert az ő egyházfőségét egyedül a dogmák területére akarta csúsztatni. Sőt, dogmáknak is csak azokat a hitigazságokat fogadta el, amelyeket az államhatalom házi teológusai ismertek el isteni eredetűeknek. Személy szerint nagyra becsülte VI. Pius pápát, de az ő hatalmát semmivel sem tartotta nagyobbnak Rómában, mint a sajátját Bécsben. A hitetlenséget nem szívlelte, de amikor beleavatkozott az egyházi joghatóságba, a különböző intézmények vérkeringését elfojtotta. Ez szükségszerűen a hitélet elsorvasztásához vezetett.

Szily János, Szombathely első püspöke.

II. József egyik első, legfontosabb intézkedése a türelmi rendelet volt. – Ez a reformátusok, evangélikusok és ortodoxok számára szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett a korábbinál, de kimondta: a pápai bullákat kihirdetésük előtt ellenőrzi majd az udvar – mondta el dr. Gyürki László. A király 1782. január 12-én kelt rendeletében 140 kolostort feloszlatott. A következő évben a papnevelést is állami feladattá tette.

Batthyány József (1727–1799) a gyulafehérvári püspöki és a kalocsai érseki szék betöltése után lett esztergomi érsek, majd az ország prímása. Sokat tett egyházmegyéje papságáért, a magyar nyelvért: II. József németesítési rendelete ellenében csak magyarul beszélt és prédikált.

II. József, azaz a „kalapos király."

Szily János, Szombathely első püspöke keményebb volt Batthyány érseknél is.  – Sikeres ellenállását mutatja, hogy egyházmegyéjében minden a régiben maradt a rendeletek kihirdetése után is – állapította meg az előadó.

VI. Pius pápa 1782 tavaszán Bécsbe látogatott azzal a céllal, hogy talán személyesen hatást érhet el és tud II. József lelkére hatni. A látogatás nem érte el célját, viszont a pápa Szily Jánost négyszer fogadta.

– Bécsben Szilyt tartották a legveszélyesebb ellenzéknek, ezért csúfos bosszút állt rajta a császár. A pápa meghívta Szilyt, hogy kocsizzék ki vele. Maga a császár is csatlakozott a pápához, s a kocsiba szállva nagy bosszúsággal vette észre Szilyt a pápa mellett. Hazatérte után megparancsolta, hogy Szily azonnal hagyja el Bécset, a helytartótanács a püspököt részesítse legfelsőbb megrovásban. Megtiltotta, hogy Szily külön királyi engedély nélkül a jövőben akár Bécsben, akár Pozsonyban megjelenhessen – mondta el dr. Gyürki László.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!