Körmendi gyógyítók: orvoslás évszázadokon át

Móricz Péter, a körmendi Dr. Batthyány-Strattmann László múzeum igazgatója elmondta, komoly kutatómunkára volt szükség a kiállítás létrejöttéhez. A bemutatott dokumentumok és tárgyi anyagok egy része közintézmények anya-gaiból, másik része családi hagyatékokból származik.

- A Grünbaum-Gergő család anyagát dr. Tolvaj-Gergő Győző és Horváth Kornél kölcsönözték - folytatta az igazgató. - Vizi Henrik anyagát pedig Kiss Károly adta kölcsön. Frim Jakab életéről a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár anyagából tudtunk meg többet, dr. Batthyány-Strattmann László élettörténetét pedig a körmendi plébánia segítségével és saját múzeumi anyagból állítottuk össze. Remetei Filep Ferencről a Vas Megyei Levéltár és a Berzsenyi Dániel Könyvtár segítségével ismerhettük meg, illetve a múzeumban is voltak róla anyagok. Legáth Gábor életét Simon Annamária és Simon Judit ismertette részletesen. A közintézményekben és a családoknál lévő hagyatékokat pedig én derítettem fel, koordináltam a kölcsönzésüket, és hoztam létre belőlük a kiállítást a Savaria Múzeum kiállításrendezői segítségével. A kiállításon látható fotók a körmendi múzeum fotógyűjteményéből, valamint Tóth Lászlótól és Komjáthy Kálmántól származnak.

A gyűjtőmunka során kiderült, hogy Körmend egészség-ügyének alakulására nagy hatással volt a Grünbaum család több generációs orvosi tevékenysége 1830-tól az első világháborúig. Az orvoscsalád tudása és szakmai elismertsége generációról generációra egyre magasabbra ívelt. Grünbaum Náthán 1840 és 1869 között állt Körmend egészségügyének élén. Fia, Grünbaum Samu körmendi járásorvosi tisztséget kapott. 1886-ban megszervezte a Vöröskereszt helyi szervezetét, ebben az évben fékezte meg erélyes intézkedéseivel a kolerajárvány terjedését.


- Körmendet több járványkerületre osztotta fel a járásorvos - tette hozzá az igazgató - , elkülönítőket létesített, megszervezte a fertőtlenítést. - Törekvései között kezdettől fogva szerepelt a kórház menhely és elfekvő jellegének a megszüntetése, ahol valóságos gyógyítást szeretett volna látni. Ennek érdekében állandóan érvelt a városatyáknál egy új, modern kórház és külön egy szegényház felépítésének szükségességéről. Az új kórház megépítéséhez szükséges társadalmi összefogás mozgatórugójaként jelentős hatással volt Körmend polgárságára. Maga is jelentős összegekkel támogatta a város által 1893-ban létrehozott alapítványt, mely a közkórház ügye érdekében a város lakosságát is megmozgatta. Az építkezés 1898-ban kezdődött meg, az átadásra 1901-ben került sor. Ekkorra már szétválasztották a járási orvosi feladatkört a kórházigazgatói poszttól, így a kórház első igazgatójának dr. Vizi Henriket nevezték ki, míg Gergő doktor továbbra is járásorvosként működött.

Gergő Samunak Imre nevű fia folytatta az apai örökséget, orvosdoktori diplomáját 1901-ben kapta meg a budapesti orvosi egyetemen. Gergő Imre a Vöröskereszt Egylettől kapta a felkérést, hogy egy új típusú, hadi röntgen-autómobilt szerkesszen meg. A röntgen tervezését és megépítését dr. Szőllőssy Lajossal együttműködve oldotta meg, így nevükhöz fűződik a mozgatható röntgenkészülék első magyarországi alkalmazása.

- Az orvosok sorában Frim Jakab volt a következő - folytatta az igazgató -, 1852-ben született Körmenden. - Számos figyelemreméltó cikket és felhívást jelentetett meg a csökkent szellemi képességűek és a testi fogyatékosok érdekében. Első szakközleményében megdöbbentő képet rajzolt a budapesti és a városi nyomornegyedekben élő fogyatékos gyermekek és felnőttek súlyos helyzetéről, de a vidéki állapotokat is lehangolónak ítélte meg. Trefort Ágoston miniszter Frim Jakabot európai tanulmányútra küldte. Feladata a német, cseh, holland, francia és orosz gyógyintézetek tanulmányozása volt, amelynek alapján javaslatot kértek hasonló magyar intézmény megszervezésére.

Frim Jakab 1875-ben utazott el európai körútjára, és még ebben az évben - részben az ő tapasztalatai alapján - nyílt meg Rákospalotán a Munka elnevezésű gyógyintézet, amelynek szakmai vezetője lett. 1877-ben megvált az intézettől, és saját költségén létrehozta az Első Magyar Hülyenevelő- és Ápoló Intézetet Budán. Legnagyobb terjedelmű munkájában hármas csoportosításban - gyógyító-nevelő, orvosi-törvényszéki, emberbaráti - tárgyalta a szellemi fogyatékosokkal való foglalkozás pedagógiai és gyakorlati vonatkozásait.

A városban sokan ismerik Vizi Henrik nevét, ő alapító tagja volt a Körmendi Rábafürdő Társulatnak, a Körmendi Önkéntes Tűzoltóegyletben pedig egyesületi orvosként működött. Ő alakította meg a tűzoltóegylet első mentő szakaszát, az elsősegély-nyújtáshoz pedig felszerelést adományozott. Az 1901. február 27-én átadott új körmendi kórház első igazgatójává Vizi Henriket nevezték ki. Az új kórház főépületében helyezték el a kórtermeket, a sebészeti műtőt, az orvosi rendelőt, s külön épületbe került a gazdasági hivatal, a konyha, az apácák szállása, a hullaház és a mosoda. A kórház átadásakor a dolgozók létszáma 12 volt: egy orvos-igazgató, hat szerzetes ápolónővér, egy gondnok és négy kisegítő. 1910-ben a kórház területén belül megkezdte működését a TBC-gondozó is.

- A gyógyítók sorában a következő a szegények orvosa, dr. Batthyány-Strattmann László - emelte ki Móricz Péter. - Még medikusként érlelődött meg benne a gondolat, hogy valamelyik birtokán kórházat rendez be, és gyakorló orvosként ott fog dolgozni. Köpcsényi kórházában kezdte szemorvosi gyakorlatát, gyakran végzett sebészeti műtéteket, szüléseket vezetett le, s az általános belgyógyá-szati problémákkal hozzá fordulókat is eredménnyel kezelte. Vagyonából hatalmas összegeket áldozott kórházára és betegeinek gyógyulására, ennek érdekében a legkorszerűbb felszereléseket vásárolta meg. A századfordulón még nagyobb kórházakban is ritkaságnak számított a külön laboratórium, de köpcsényi kórházában már külön részleget alakított ki. 1915-ben Batthyány László megörökölte a hercegi címet és hitbizományt. Körmendi kastélyában is szemkórházat rendezett be, s a trianoni döntés után ide is költözött. Kora orvostechnikai újdonságait figyelemmel kísérte, így kórházaiba állandóan a legszínvonalasabb műszereket és felszerelési tárgyakat hozatta meg. A népbetegségek iránt is érdeklődött, a tuberkulózis elleni Pirquet-oltást elsők közt alkalmazta, és szép eredményeket ért el a megelőzésben és a korai felismerésben. Azonban érdeklődése és gyakorlata középpontjában a szemészet állt.

Pontos adatok is állnak a múzeum rendelkezésére: a szegények orvosának Körmenden évente 5000 betege volt, körülbelül 1700 hályogot operált, összes szemműtéte 3000 körül volt. Életében összesen körülbelül 20 ezer műtétet hajtott végre. Műtéti technikája nagy elismerést váltott ki szakmai körökben, hasonlóan gyógyulási eredményeihez. A betegben Krisztust látta, s legnagyobb sikerének a beteg gyógyulását tekintette. Ahogy mondták róla: Orvos volt a hercegek és herceg az orvosok között.

- Közel negyven évig állt a körmendi kórház élén Remetei Filep Ferenc igazgató főorvos - derül ki a levéltári anyagokból -, akinek a kis gyógyintézet átszervezését, fejlődését és hírnevének megszilárdulását köszönhette. Tudatosan, igen széles orvosi területen képezte magát. Ezzel magyarázható, hogy sok munkahelyen fordult meg. A körmendi sebész főorvosi állást 1931-ben kapta meg. A körmendi időszakában el nem múló energiával, szinte a semmiből teremtett egy jó hírnevű kórházat, amelyet folyamatosan korszerűsített. A kórház osztályokra való tagozódása az ő időszakában történt, amikor is kialakult a járási kórházak magyarországi háromosztályos modellje (belgyógyászat fertőző részleggel, sebészet, szülészet-nőgyógyászat). Körmendre érkezésekor a megyében Szombathely kivételével gyakorlatilag nem műtöttek. A körmendi kórház műtőnek kijelölt helyiségében is csirkekeltetés folyt. Rendet tett, s 1932-ben már ezer műtétet végeztek Körmenden, míg a megye többi járási kórházában csak összesen 400 sebészi beavatkozás történt. A kórházban az addig főleg belgyógyászati eseteket a sebészeti beavatkozások váltották fel. A kórház igazgatásának első tíz esztendejében az ágyszám 40-ről 82-re emelkedett. A röntgent is felújítatta, a mikroszkóppal sem rendelkező laboratóriumot pedig korszerűsíttette. Remetei Filep Ferenc hosszú ideig egy személyben volt a kórház belgyógyásza, sebésze és szülész-nőgyógyásza, miközben irányította a laboratórium és a röntgen munkáját. Felépült a szakrendelő, és a gyógyszerraktár, sőt a mentőállomás a kórházba került, amelynek vezetését szintén ő látta el. Remetei doktor kiemelkedett a vidéki kiskórházak sebészei közül. Ránk hagyott anyagá-ból kiderül, orvosi ars poeticája Nékám Lajos mondása volt: Az orvos, mint a gyertya, önmagát is fogyasztja, miközben fényt és meleget áraszt.

Legáth Gábor az Anya- és Csecsemővédő Intézet vezetője. A kiállításon orvosi szekrénye és műszerei szerepelnek.