Ördögi körben a menedékkérők

A sátrakból kialakított körmendi menekülttábor lakói a téli hideg miatt kértek segítséget a helyi plébánostól még 2016. december 13-án. Németh Zoltán, a Szent Erzsébet-templom plébánosa pedig keresztényi kötelességének érezte, hogy befogadja őket. A hír megosztotta olvasóinkat. Sokan üdvözölték a plébános emberségét, mások elítélték, mondván: nem kellene segíteni a betolakodókat. Sokan nem értették azt sem, hogyan lehetséges az, hogy a körmendi táborban élők közül is sokak menedékkérelmét elutasította már a bevándorlási hivatal, mégis itt vannak még. A menedékkérők helyzetéről az ausztriai evangélikus egyház menekültügyi segélyszervezetének jogászával, dr. Nagy Viktor menekültügyi szakértővel beszélgettünk, akit a Helsinki Bizottság a körmendi befogadóállomás megnyitásakor felkért arra, hogy nyújtson jogi segítséget az itt elhelyezett menedékkérők számára.

Dr. Nagy Viktor menekültügyi szakértő a körmendi befogadóállomás lakóinak gyűrűjében Fotó: Bödey János

Nagy Viktor 2016 május 28-án civilként belépett a tábor területére. A körmendi sátortábor jelenleg az ország egyetlen ideiglenes menekült-állomása, udvarán katonai sátrakkal, ezekben laknak a menedékkérők. A zuhanyzó és a vécé pedig a sátrak mellé állított konténerekben kapott helyet. A jogász szerepe kettős, egyrészt az Európai Unió által meghatározott közös menekültügyi sztenderdek betartását kíséri figyelemmel, másrészt pedig jogi képviseletet biztosít a menedékkérők hatósági eljárásában. A szakember úgy gondolja, ma Magyarországon a többség tart a menedékkérőktől, elutasítja jelenlétüket, pedig a róluk való gondoskodás egyrészt nemzetközi jogi kötelezettségünk, másrészt a humánum parancsa is.

A bevándorlási hivatal döntése alapján a menedékkérő személyes körülményei, menekülési története és származási országának biztonsági helyzete alapján lehet menekült, oltalmazott vagy befogadott védelmi státuszú, vagy el is utasíthatják a nemzetközi védelemre irányuló kérelmét. A Körmenden élő menedékkérők legtöbbje már rendelkezik legalább egy hatósági elutasító döntéssel, azonban a bíróságnak megvan az a jogosultsága, hogy a bevándorlási hivatal döntését felülbírálja, és új eljárásra kötelezze a hatóságot. A körmendi menekültek nagy része most arra vár, hogy a bíróság kitűzze a következő tárgyalási napot, és abban bíznak, hogy számukra kedvező ítélet születik. Csakhogy ez egy ördögi kör, mert sok esetben a hivatal és a bíróság pingponglabdaként lökdösi ide-oda őket. Van, akinek harmadszorra veszik elő az ügyét. A helyzet pedig az, hogy ezt a játékot az örökkévalóságig lehetne játszani - hangsúlyozza a szakértő.

Sátortábor épült, mivel nincs egyéb infrastruktúra Fotó: Szendi Péter

Amíg tartanak a tárgyalások, sehova nem lehet menni, nem lehet munkát vállalni, semmit sem lehet csinálni. Ez az oka, hogy a menedékkérők maradásra és tétlenségre vannak kárhoztatva. Ennek a helyzetnek pedig ők örülnek a legkevésbé. A jogász szakember szerint szinte semmilyen szervezett elfoglaltságuk nincs, pedig sokan szeretnének magyarul tanulni, sportolni, több embert megismerni, barátokat szerezni.

Míg Körmenden sátortáborban élnek a menekültek, addig Burgenlandban kiürült vendégházakban, fogadókban és panziókban szállásolják el őket. Nekik vagy teljes ellátást nyújtanak, vagy heti negyven eurót kapnak, amiből maguknak kell megoldani az élelmezésüket. Ezenfelül félévente 90-120 eurónyi ruhapénzt, a gyermekes szülők pedig iskolakezdési támogatást is kapnak. Magyarországi viszonylatban az ottani ellátás háromcsillagos ellátásnak felel meg - hangsúlyozza Nagy Viktor,

A jogász szerint nem szerencsés összemosni a menekültkérdést és a terrorizmust.

A terroristák eddig is be tudtak jutni Európába, ha akartak. A menekültek viszont szerencsétlen sorsú emberek, akiken segíteni kell. A bevándorlási hivatal legfrissebb statisztikája szerint tavaly az első 11 hónapban több mint 46 ezer kérelmet nyújtottak be a menedékkérők, míg 2015-ben alig 43 ezer kérelem érkezett be. Az országból tavaly az említett időszakban 804, míg 2015-ben csaknem 657 embert toloncoltak ki az országból. A legérdekesebb adat azonban az, hogy míg 2015-ben novemberig csaknem 177 ezer menedékkérő érkezett Magyarországra, addig tavaly 29 ezer alatt volt ugyanez a szám.

Amióta a menedékkérők segítséget kértek a plébánostól, elteltek az ünnepek, bezárták a legjobban felszerelt bicskei menekülttábort, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal nevet változtatott - Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal néven intézi ügyeit -, beköszöntött az újesztendő, és hidegebb lett. Jóval hidegebb. A körmendi menekültek azonban továbbra is sátrakban élnek. Az akkor még Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szerint azért, mert nem adottak az egyéb infrastrukturális feltételek .