Patrik nagyanyja Márton nővére volt? A jáki kápolna rejtélye

Patrik vagy latinosan Patricius az írek nemzeti szentje. Lexikonokat, kézikönyveket lapozva mindenhol azt olvashatjuk, hogy kultusza Magyarországon nincs jelen.

Magyarországon nincsenek Patriknak szentelt templomok, kápolnák, oltárfestmények. Egyetlen dologról számolnak be, ami a tisztelet szempontjából kivételnek számít: ez az Írországból Győrbe került csodás Mária-kép, amely 1697. március 17-én, Szent Patrik napján könnyezett. A könnyező Mária győri kegyképét ír zarándokok is rendszeresen felkeresik.

Patrik a IV. század végén Britanniában született. Szülei jómódúak voltak. Még gyerekként rablók fogságába került, akik Írországba adták el rabszolgának. Az ország legkietlenebb vidékén kellett állatokat őriznie. Néhány év után sikerült megszöknie. Visszatért szüleihez, ahol rövidesen a keresztény egyház tagja lett. Vannak legendaváltozatok, amelyek kiemelik, hogy Galliában is megfordult, és nagy hatással volt rá az, amit Mártonról hallott. Felszentelt püspökként tért vissza Írországba, és kezdte el az írek keresztény hitre térítését.

A jáki kápolna Szent Patrik tiszteletének egyedülálló magyarországi helyszíne
Fotó: Orbán Róbert

A bevezető után jöjjön a meglepetés! A Vas megyei Jákon áll egy olyan kis kápolna, amelyet az 1700-as évek elején Szent Patrik és Szent Lénárd tiszteletére emeltek. Az építés időszakából származó oltárképen is ők ketten láthatók. Patrik püspöki öltözetben jelenik meg, a fekete papi ruházatot viselő Lénárd mellett egy angyal viszi a főpapi süveget. Ő, bár érdemes lett volna rá, nem fogadta el a püspöki tisztséget. A két szent közé legelésző teheneket festett az egykori alkotó. A képnek ez a része ma már nehezen kivehető.

A kápolna ma a temető területén áll, de mégsem a megszokott értelemben vett temetőkápolnával van dolgunk. Eredetileg fogadalmi kápolnának épült, a temető az építés idején meg nem itt volt.

Patrikhoz és Lénárdhoz egykor azért fohászkodtak az állattartó gazdák, hogy a települést elkerülje a dögvész. Valószínűleg azért választották ezt a helyet, mert az erre vezető úton hajtották ki a marhákat legelni. A kápolna mellett valaha remetelak is állt, az 1756- os „vizitáció” az ott lakó remete nevét is feljegyzi: Kaldenbeck Acteon. Feltételezhetjük, hogy az ő feladata volt a kápolna gondozása. 1780-ban a közelben nyílt meg a temető, és lassan a kápolna is a temető részévé vált.

A jáki kápolna Szent Patrik tiszteletének egyedülálló magyarországi helyszíne. Akkor is, ha ez a tisztelet mára elhalványult, és a településen ma már nem élnek Patrikhoz kapcsolódó hagyományok, szokások. A tágabb térséget nézve Ausztria keleti részén találkozunk a szent tiszteletével. Egy 1953-ban végzett részletes felmérés során azt állapították meg, hogy a kultusz Burgenlandban és Kelet-Stájerországban még él, de a hagyományos állattartással együtt erősen visszaszorulóban van. Helyi központnak Szentelek (Stegersbach) számított, ahol a templom egyik oltárát Patriknak és Lénárdnak szentelték. Szenteleken még napjainkban is megtartják a Patricius-búcsút, és zarándoklatokat is szerveznek.

Arra, hogy miért a német nyelvterületnek ebben – az Írországból nézve távoli – szegletében terjedt el Patrik tisztelete, nincs egyértelmű válasz. Van olyan elképzelés, hogy a kultusz elterjesztői az Ágoston-rendiek voltak, akikhez nagyon közel állt Szent Patrik alakja. Hozzájuk tartozott a magyar határhoz közeli Pöllau és Vorau apátsága. Ágoston-rendi remeték pedig Németújváron éltek.

A jáki oltárképen Patrik püspöki öltözetben jelenik meg, a fekete papi ruházatot viselő Lénárd mellett egy angyal viszi a főpapi süveget
Fotó: Orbán Róbert

Nem lehet kétséges, hogy a jáki kápolnát a közeli német nyelvterületen kialakult kultusz hatására építették.

Nincs közvetlen összefüggésben Jákkal, de az írek iránti rokonszenv a magyar kultúrtörténetben több helyen kimutatható. A tisztelet jele például az is, hogy Hevenesi Gábor, a Vas megyei születésű kartográfus és polihisztor az 1692-ben megjelent Régi magyar szentség című művében Patrikot azok között a szentek között sorolja fel, akik Pannónia földjéről származtak, tehát ott a helyük a magyar szentek sorában. Hogy kötődik a Britanniában született Patrik Pannóniához? Hát úgy, hogy van olyan legenda, amely szerint Patrik nagyanyja Szent Márton nővére volt. Ezt nem Hevenesi találta ki, több középkori Patrik- életrajzban ez szerepel. Fölösleges azt vizsgálnunk, hogy a közöltek megfelelhetnek-e a valóságnak. Márton és Patrik az erős szellemi, lelki kötődés miatt válnak a legendában vérrokonokká.

(Köszönöm Udvardi Balázsnak és Feiszt Györgynek, hogy a kápolnára vonatkozó adatokkal segítették a cikk megírását.)