Simándy, az ember

könyv, amelyet fia állított össze a szellemi hagyatékból - címe: Simándy József újra megszólal -, felöleli a nagyszerű művésszel készült beszélgetéseket a pályakezdéstől élete alkonyáig. Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült.

Simándy József fia, Simándi Péter Kőszegen elmesélte: Berencsi Lajos mérnök állított össze édesapjáról dokumentumokat, s ő elhűlve látta, mennyi érdekes tudósítás, cikk, nyilatkozat, fotó szerepel bennük, melyeket eddig nem látott, nem ismert, nem olvasott. Ez késztette a könyv megjelentetésére.

- Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, vagy önmagához. Nem ért volna el oly nagy eredményeket a pályáján, ha nem vasfegyelemmel, szigorral és vaskövetkezetességgel viseltetik önmaga iránt.

Ezt követelte meg a családtagjaitól is. A kötetből kiderül: édesapjának már fiatal korában is gyönyörű hangja volt, ám első jelentkezését elutasították az Operában. Az autószerelést tanulta meg, mert el kellett tartania önmagát és édesanyját. Az interjúkban többször is emlegette a nagy tenor: pokoli szegénységben éltek, apja minden keresetét elvitte az alkohol.

Mire nevelte gyermekeit?

- Magyarságszeretetre, az emberek, állatok, a természet és a munka feltétlen szeretetére és tiszteletére - hallottuk Simándi Pétertől.

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel - büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy - akit Gregor József is mindig hálával említett - hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

- Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

- Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad - írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen - Balatongyöröktől nyolc kilométerre - őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került - itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Simándy József fia, Simándi Péter Kőszegen elmesélte: Berencsi Lajos mérnök állított össze édesapjáról dokumentumokat, s ő elhűlve látta, mennyi érdekes tudósítás, cikk, nyilatkozat, fotó szerepel bennük, melyeket eddig nem látott, nem ismert, nem olvasott. Ez késztette a könyv megjelentetésére.

- Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, vagy önmagához. Nem ért volna el oly nagy eredményeket a pályáján, ha nem vasfegyelemmel, szigorral és vaskövetkezetességgel viseltetik önmaga iránt.

Ezt követelte meg a családtagjaitól is. A kötetből kiderül: édesapjának már fiatal korában is gyönyörű hangja volt, ám első jelentkezését elutasították az Operában. Az autószerelést tanulta meg, mert el kellett tartania önmagát és édesanyját. Az interjúkban többször is emlegette a nagy tenor: pokoli szegénységben éltek, apja minden keresetét elvitte az alkohol.

Mire nevelte gyermekeit?

- Magyarságszeretetre, az emberek, állatok, a természet és a munka feltétlen szeretetére és tiszteletére - hallottuk Simándi Pétertől.

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel - büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy - akit Gregor József is mindig hálával említett - hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

- Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

- Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad - írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen - Balatongyöröktől nyolc kilométerre - őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került - itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Simándy József fia, Simándi Péter Kőszegen elmesélte: Berencsi Lajos mérnök állított össze édesapjáról dokumentumokat, s ő elhűlve látta, mennyi érdekes tudósítás, cikk, nyilatkozat, fotó szerepel bennük, melyeket eddig nem látott, nem ismert, nem olvasott. Ez késztette a könyv megjelentetésére.

- Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, vagy önmagához. Nem ért volna el oly nagy eredményeket a pályáján, ha nem vasfegyelemmel, szigorral és vaskövetkezetességgel viseltetik önmaga iránt.

Ezt követelte meg a családtagjaitól is. A kötetből kiderül: édesapjának már fiatal korában is gyönyörű hangja volt, ám első jelentkezését elutasították az Operában. Az autószerelést tanulta meg, mert el kellett tartania önmagát és édesanyját. Az interjúkban többször is emlegette a nagy tenor: pokoli szegénységben éltek, apja minden keresetét elvitte az alkohol.

Mire nevelte gyermekeit?

- Magyarságszeretetre, az emberek, állatok, a természet és a munka feltétlen szeretetére és tiszteletére - hallottuk Simándi Pétertől.

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel - büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy - akit Gregor József is mindig hálával említett - hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

- Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

- Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad - írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen - Balatongyöröktől nyolc kilométerre - őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került - itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

- Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, vagy önmagához. Nem ért volna el oly nagy eredményeket a pályáján, ha nem vasfegyelemmel, szigorral és vaskövetkezetességgel viseltetik önmaga iránt.

Ezt követelte meg a családtagjaitól is. A kötetből kiderül: édesapjának már fiatal korában is gyönyörű hangja volt, ám első jelentkezését elutasították az Operában. Az autószerelést tanulta meg, mert el kellett tartania önmagát és édesanyját. Az interjúkban többször is emlegette a nagy tenor: pokoli szegénységben éltek, apja minden keresetét elvitte az alkohol.

Mire nevelte gyermekeit?

- Magyarságszeretetre, az emberek, állatok, a természet és a munka feltétlen szeretetére és tiszteletére - hallottuk Simándi Pétertől.

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel - büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy - akit Gregor József is mindig hálával említett - hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

- Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

- Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad - írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen - Balatongyöröktől nyolc kilométerre - őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került - itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

- Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, vagy önmagához. Nem ért volna el oly nagy eredményeket a pályáján, ha nem vasfegyelemmel, szigorral és vaskövetkezetességgel viseltetik önmaga iránt.

Ezt követelte meg a családtagjaitól is. A kötetből kiderül: édesapjának már fiatal korában is gyönyörű hangja volt, ám első jelentkezését elutasították az Operában. Az autószerelést tanulta meg, mert el kellett tartania önmagát és édesanyját. Az interjúkban többször is emlegette a nagy tenor: pokoli szegénységben éltek, apja minden keresetét elvitte az alkohol.

Mire nevelte gyermekeit?

- Magyarságszeretetre, az emberek, állatok, a természet és a munka feltétlen szeretetére és tiszteletére - hallottuk Simándi Pétertől.

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel - büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy - akit Gregor József is mindig hálával említett - hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

- Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

- Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad - írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen - Balatongyöröktől nyolc kilométerre - őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került - itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Ezt követelte meg a családtagjaitól is. A kötetből kiderül: édesapjának már fiatal korában is gyönyörű hangja volt, ám első jelentkezését elutasították az Operában. Az autószerelést tanulta meg, mert el kellett tartania önmagát és édesanyját. Az interjúkban többször is emlegette a nagy tenor: pokoli szegénységben éltek, apja minden keresetét elvitte az alkohol.

Mire nevelte gyermekeit?

- Magyarságszeretetre, az emberek, állatok, a természet és a munka feltétlen szeretetére és tiszteletére - hallottuk Simándi Pétertől.

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel - büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy - akit Gregor József is mindig hálával említett - hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

- Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

- Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad - írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen - Balatongyöröktől nyolc kilométerre - őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került - itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Ezt követelte meg a családtagjaitól is. A kötetből kiderül: édesapjának már fiatal korában is gyönyörű hangja volt, ám első jelentkezését elutasították az Operában. Az autószerelést tanulta meg, mert el kellett tartania önmagát és édesanyját. Az interjúkban többször is emlegette a nagy tenor: pokoli szegénységben éltek, apja minden keresetét elvitte az alkohol.

Mire nevelte gyermekeit?

- Magyarságszeretetre, az emberek, állatok, a természet és a munka feltétlen szeretetére és tiszteletére - hallottuk Simándi Pétertől.

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel - büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy - akit Gregor József is mindig hálával említett - hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

- Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

- Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad - írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen - Balatongyöröktől nyolc kilométerre - őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került - itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Mire nevelte gyermekeit?

- Magyarságszeretetre, az emberek, állatok, a természet és a munka feltétlen szeretetére és tiszteletére - hallottuk Simándi Pétertől.

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel - büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy - akit Gregor József is mindig hálával említett - hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

- Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

- Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad - írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen - Balatongyöröktől nyolc kilométerre - őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került - itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Mire nevelte gyermekeit?

- Magyarságszeretetre, az emberek, állatok, a természet és a munka feltétlen szeretetére és tiszteletére - hallottuk Simándi Pétertől.

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel - büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy - akit Gregor József is mindig hálával említett - hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

- Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

- Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad - írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen - Balatongyöröktől nyolc kilométerre - őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került - itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

- Magyarságszeretetre, az emberek, állatok, a természet és a munka feltétlen szeretetére és tiszteletére - hallottuk Simándi Pétertől.

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel - büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy - akit Gregor József is mindig hálával említett - hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

- Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

- Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad - írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen - Balatongyöröktől nyolc kilométerre - őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került - itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

- Magyarságszeretetre, az emberek, állatok, a természet és a munka feltétlen szeretetére és tiszteletére - hallottuk Simándi Pétertől.

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel - büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja v