Hétvége

2017.03.17. 14:45

Turizmusfejlesztés ágyúszóval

Több száz tagja van a Vas megyei hagyományőrző csoportoknak, amelyek tematikában átfogják történelmünket a honfoglalástól a Nagy háborúig. E tevékenység napjainkra gazdasági kérdéssé is vált vidéken.

Turbók Attila

Nagy sikerrel "szerepeltek" a szombathelyi Klapka-huszárok a '48-as forradalom és szabadságharc minapi emlékünnepségein. A gyermekek csillogó szemekkel tekintettek a nyalka lovasokra, a felnőttek jó része érdeklődve figyelte a megelevenedett történelmet. Ez napjainkban már nem véletlen, az országban egyre több hagyományőrző csoport működik, tevékenységük immár gazdasági, turisztikai és oktatási kérdéseket is felvet.

Vas(vár)megye ebben a témában kivételezett helyet foglal el Magyarországon. A térség bővelkedik történelmi helyekben, várakban és szinte minden korban kivette részét a magyar történelem formálásából. Talán ezért is magas a megyére eső hagyományőrző csapatok száma, amelyek tematikában a rómaiaktól és a honfoglalástól a Nagy háborúig bezárólag ápolják - elsősorban a katonai - népi és kézműves hagyományokat. A megyében, összességében több száz tagot számlálnak ezek a csoportok, amelyek nem kevés pénzt és még több időt áldozva egyfajta történelemszemléletet is közvetítenek a nagyközönség felé. Működésük immár nem csak a szemléletformálásra és tájékoztatásra terjed ki, létezésük már gazdaságformáló erővé vált, országosan is.

A körmendi Batthyány Lovas Bandérium történelmi gyökerekkel rendelkezik. A család egykor alkalmazott lovas hajdúkat a kastélyban

- Ez már régen nem hobbi, ez már küldetés - jegyezte meg a Vas Népe kérdésére Gondár György, a szombathelyi Fekete Sereg képviselője. E küldetés megvalósulása napjainkban a mindennapok gazdaságában is megjelenik, számos Vas megyei település számára turisztikai, ezáltal bevételgeneráló kérdéssé vált.

- Alapvetően identitáskereséssel kezdődött, amikor 2007-ben, a város 475 éves jubileumán elkezdtük szervezni az Ostromnapokat - tájékoztatott Básthy Béla, Kőszeg alpolgármestere. Hangoztatta, akkoriban fel sem merült, hogy ez a program turisztikai látványossággá válhat.

- Elsőként a magunk identitását szerettük volna meghatározni, helyünket a világban, a hazai környezetben - tette hozzá az alpolgármester. A mai rohanó világban van igény arra, hogy meghatározzuk: kik is vagyunk, miért is vagyunk például kőszegiek?

- A személyes identitáskeresés aztán a helyi hagyományőrző csoportok erősödését hozta magával, olyanokat, akik egész szezonban viszik városunk hírét szerte az országban és olyanokat is, akik csak az Ostromnapokon húznak viseletet - mondta Básthy Béla. Véleménye szerint a napjainkra szervezett produkcióvá érett Ostromnapok megrendezése nagy kihívást jelent a városnak, ám egyben turisztikai vonzerővel is bír, ami helyi adóbevételekkel jár.

Savaria Legio Hagyománykutató, Hagyományőrző és Ismeretterjesztő Egyesület Szombathelyen

- Úgy vélem, e vonzerő kialakulásában az épített örökség és a helyi emberek munkája is nagy szerepet kapott és kaphat a jövőben - tette hozzá Básthy Béla. A kőszegiek azonban nincsenek egyedül a turisztikai hasznosítással. A hagyományőrző csoportok a megyeszékhely számára is fontosak lehetnek, hiszen a Savaria Történelmi Karnevál évek óta a nyár legnagyobb szombathelyi produkciója. A hagyományőrzés itt sem csak a csapatokra korlátozódik, a város lakosságának egy része is korhű viseletben jelenik meg a rendezvénysorozaton. Ugyanígy megtalálható a történelmi örökségre épített turisztikai attrakció Sárváron és Körmenden is.

Ha belegondolunk abba, hogy a hagyományőrző csoportok bemutatói több ezer látogatót vonzanak Vas megyébe, akkor az is egyértelműen látható, hogy ennek a tömegnek a kiszolgálása már a rendező városok adóbevételeiben is jelentkezik. S nem csak ott. Ahogy a hagyományőrző csoportok tagjaitól megtudtuk, egy-egy viselet, fegyverzet és a tábori élet kellékeinek beszerzése súlyos százezrekbe kerül. Ezeket a fegyvereket, tárgyakat el kell készíteni, a viseleteket meg kell varrni, amely már munkahelyeket is teremt országos szinten.

- A következő - akár gazdaságilag is mérhető - hatás az oktatásban rejlik - jelentette ki Horváth János, a körmendi Batthyány Lovas Bandérium képviselője. Elmondta: a csapatokba jelentkezők nemcsak külsőségekben, hanem történetében, összefüggéseiben is megismerik azt a kort, amelyet megjelenítenek, hiszen csak így lehet autentikusan bemutatni.

- Ezáltal máshol is hasznosítható ismereteik bővülnek, amelyekhez hozzáadódik az eszközök, fegyverek ismerete is - mondta Horváth János. Utóbbihoz Haraga Attila, a Régió Hagyományőrző Egyesület technikai vezetője hozzátette: ezen tudás napjainkra már hungarikumok kialakulásához is vezetett, elég csak az elterjedt honfoglaláskori íjászatra gondolni.

A török kori hagyományőrzők. A képen a sárvári Nádasdy Bandérium vitézei)

- Ez már nemcsak hagyományőrzés, hanem sport is, amely ugyancsak vonzó a fiatalság számára. Fegyelemre, kitartásra nevel az említetteken túl és mind több gyereknek biztosít szabadtéri elfoglaltságot, megmentve őket a digitális világ bezártságától - fogalmazott Haraga Attila. A körmendi hagyományőrző hozzátette: egyesületük utánpótlása pont a fiatalokból megoldott. A körmendi "honfoglalók" véleményének némileg ellentmond Szibler Gábor, a sárvári Nádasdy Bandérium technikai vezetője. - Az utánpótlással nálunk gondok vannak, amit én a történelmi érdeklődés hiányának és anyagi okoknak tulajdonítok - mondta a múzeológus-történész. Hangoztatta: a hagyományőrzéshez olyan fokú elkötelezettség szükséges, amely egy kívülállónak már az "őrültséggel" határos.

- Szezonban a csapat teljesen leköti a hétvégi napokat, hónapokon keresztül, emellett nem mindenki tudja a családot, a munkát az életvitelébe illeszteni - mondta Szibler Gábor. A Nádasdy Bandérium nem csak a külsőségekben ad többletet a programokon. A szombathelyi Savaria Múzeum történész-múzeológusa, Tóth Róbert és Szibler Gábor a történeti háttér kutatásával segíti a csapatokat, előadásaikkal pedig az oktatási intézmények diákjaiban ültetik el a magyar történelem megismerésének magvait.

A honfoglaláskori hagyományőrzők. A képen a Régió Hagyományőrző, Kulturális és Sportegyesület tagja
Fotók: Szendi Péter

A sárváriak, a kőszegiek (Kőszegi Darabontok) és a körmendi lovasok a török kort elevenítik fel a rendezvényeken, nekik május közepén, a Tatai Patarán - a nagy durranással - kezdődik a szezon, amely aztán Vas megye több helyszínén és például Cseh- vagy Lengyelországban folytatódik. A hagyományőrzők körében a török kor az egyik legnépszerűbb téma, amelynek az épített örökség - sárvári, kőszegi vár - autentikus hátteret biztosít.

A másik szívesen megelevenített korszak a honfoglalás (Magor Íjász és Hagyományőrző Egyesület). Ezeken kívül a szombathelyi, római kori hagyományőrzők (Savaria Legio) képeznek jelentős erőt, de feltűntek már XI. századi (Nyugati Gyepű Pajzsa Haditorna Egyesület), Monarchia korabeli (11-es Huszár Bandérium Hagyományőrző Egyesület) csapatok is. Mellettük felelevenítik a Hunyadiak korát (Vasi Honvéd Bajtársi Egyesület, Fekete Sereg Hagyományőrző Csoportja), vagy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idejét (Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület).

 



Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!