Megtanultak együtt küzdeni a fejlődésért

A falu területén ősidők óta éltek emberek, a települést 1248-ban terra Chacan néven említik először a vasvári káptalan oklevelében. A területen a későbbiekben több falu is keletkezet: Magyar - és Németbüks, Taródfa, Bésfa, Kemesmál, valamint Doroszló - tudjuk meg Horváth István polgármestertől. A 13. században a falu egy részének birtokosa a Rumy család, más része helyi nemeseké volt. Később Németújvár várának tartozéka lett. 1433-tól a Héderváry családé, majd 1525-ben II. Lajos a németújvári uradalommal együtt a Batthyány családnak adta. Kanizsa eleste után a Batthyányiak itteni udvarházát jelentős végvárrá építették ki. 1596-ban Batthyány Ferenc megkezdte a ma is álló kastély építését, a Rábán pedig hidat építtetett.

1910-ben Nagycsákánynak 1780, Rábadoroszlónak 396 magyar lakosa volt. A mai községet 1939-ben egyesítették Nagycsákány és Rábadoroszló községekből. 1965. április 22-én a községet nagy árvíz pusztította, melynek a mentésre kivezényelt katonákkal együtt hat halálos áldozata volt.

- Régmúltra nyúlik vissza a történelmünk, de nekünk a jelenben kell élnünk - folytatja a polgármester. - Érdemes ellátogatni a településre, annak ellenére, hogy igazán nagy volumenű látnivalónk nincsen. Mégis, aki ismeri egy kicsit a mozgalmas történelmet, s megnézi ennek a nyomait, akkor el tudja képzelni, hogy milyen lehetett itt az élet egykor. A római katolikus templom 1765-ben épült Nepomuki Szent János tiszteletére. A templom kertjében Batthyány emlékparkot alakítottak ki. Itt található az 1956-os emlékmű is, valamint Batthyány Ivánnak és Ágnesnek a sírja. A csákánydoroszlói várkastély vagy Batthyány-kastély 16. századi reneszánsz eredetű, ám a 19. században romantikus stílusban építették át. Ma a kastély értelmi fogyatékosok otthonául szolgál. A kastély mellett lévő parkban bármikor lehet sétálni, innen is érdemes megszemlélni a csodás komplexumot. A kastély kerítése mellett Nepomuki Szent János szoba áll.

Horváth István polgármester elmondta: régmúltra nyúlik vissza a történelmük, de nekik a jelenben kell élniük Fotó: Szendi Péter

A kastély utolsó lakója Batthyányi Iván volt, aki utód nélkül halt meg. A II. világháború végén a kastély gazdag könyvtára, képtára és más gyűjteményei megsemmisültek, a műkincseket részben az orosz csapatok széthordták. Érdemes még a templom mellett egy sétát tenni, itt található az 1956-os emlékmű, Csaba József emlékoszlopa, valamint a Millenniumi emlékoszlop is.

- Próbálunk folyamatosan fejlődni, önerőből is sok mindenre költöttünk az elmúlt években - emeli ki Horváth István. - A kis iskolánk megújulhatott, ehhez kaptunk állami támogatást, valamint az óvodánk is nagyon modern lett. Ez a településünk gyöngyszeme, szívvel, lélekkel dolgoztunk azon, hogy a gyerekeknek minél jobb lehessen. Nyertünk egy falubuszt is, ami nagyon jól jön, hiszen a településen rendkívül gazdag a kulturális, civil- és sportélet, a buszt maximálisan ki tudjuk használni. Emellett a sportegyesület is nyert egy buszt, a nagyon aktívan működő polgáregyesület pedig egy terepjárót. Ezen kívül pályázati pénzből megvalósult a kultúrház külső felújítása. Ezt követően nagyon nagy volt a különbség a belső és a külső kép között, ezért az önkormányzat rendben tetette a belsejét. A régi kisiskola már régóta használaton kívül volt, ezt egyesületi és önkormányzat összefogással tettük élhetővé, ma már közösségi házként funkcionál.

A fejlődés itt nem áll meg, komoly tervek megvalósítása vár a településre. A legégetőbb probléma az árvízvédelmi töltés megépítése lenne, mivel - van amikor évente többször is - komoly gondokat okoz a betörő víz. Ahogy a polgármester fogalmaz, már nemcsak a Dózsaliget utca házai vannak veszélyben, lassan ez már történelem lesz.

- A mostani időjárást nézve nagy esély van arra, hogy katasztrófahelyzet alakuljon ki - hangsúlyozza a polgármester. - Ha 100 milliméter csapadék esne egy nap alatt tőlünk nyugatabbra, akkor a falu Fő utcáját is elérhetné a víz. 200-300 ember életének a munkája veszhetne kárba. Ameddig nem történik valami ez ügyben, küzdeni fogunk, mert nemcsak az árvíznél fogunk össze, s töltjük együtt a zsákokat, hanem ilyenkor is képesek vagyunk a közös munkára. Régóta égető probléma a tornaterem kérdése, de egyelőre nincs pályázat, melyen elindulhatnánk. Viszont bölcsődére pályáztunk, s úgy néz ki, hogy ezt a pályázatot be is fogadták. Az óvoda területére szeretnénk egy bölcsődét építeni, külön épületben, teljes felszereléssel. Szerencsére sok a gyerek a településen, ezért szükség van a fejlesztésre. Az iskola energetikai fejlesztése is megvalósulhat, valamint az egészségház felújítása is. Mindkét épületnél nyílászárókat cserélnénk, illetve külső szigetelést kapna az épület, az iskolára pedig - a takarékosság jegyében - napelemek is kerülnének. A sportegyesület is adott be pályázatot az öltöző felújítására. Szeretnénk telkeket is kialakítani, hogy legyen önkormányzati terület, a tanulmánytervek augusztusban kerülnek a testület elé. A temető felújítása is terítéken van, erre tavaly is pályáztunk, mivel azok közé a települések közé tartozunk, akiknek nem volt adósságuk, ám elutasítottak minket. Idén megpróbáljuk újra, mert szeretnénk, ha méltóbb körülmények között vehetnénk búcsút szeretteinktől. Itt megcsinálnánk az utakat, térköveznénk, illetve padokat és világítótesteket tennénk ki.