2015.02.04. 17:02
25 éve: Falusi inzézménynek indult, városi művelődési ház lett belőle
Répcelak – 25 évvel ezelőtt az akkor még nagyközségként működő Répcelakon felavatták a körzeti művelődési házat.
A falusi intézményt már az átadáskor – kihasználhatóság és méret szempontjából is – megirigyelhette egy-egy nagyobb település. Maga a nagyközség 2001-ben kapott városi rangot, így egy évtizeddel előzte meg a korát az impozáns épület. A művelődési központ felavató ünnepségéről a Vas Népe is tudósított 1990 februárjában. Pótszékekkel sem tudtak helyet adni azoknak a vendégeknek, érdeklődőknek, akikkel zsúfolásig telt aznap Répcelak új körzeti művelődési háza.
A művelődési központ kívülről.
Harminchatmillió forintos költséggel alig több mint egy esztendő alatt épült fel a környék vagy talán a megye egyik legszebb, kihasználhatóság szempontjából pedig minden korábbit felülmúló falusi intézménye. Előadóterem, tárgyalók, kiállításokra alkalmas helyiségek, könyvtár, klubszobák, házasságkötő terem találhatók benne.
A Répcelaki Nagyközségi Tanács mert és vállalkozott.
Húszmillió forint értékben kötvényeket bocsátott ki, saját költségvetéséből csaknem tízmilliót áldozott rá, a hajdanvolt MSZMP vagyonának egy tekintélyes részét ugyancsak befektették; így jött össze a 36 millió forint. A ház elkészült, az alpesi építmények formáit követve, a falu központjában egyáltalán nem hivalkodó, ugyanakkor méltóságteljes épületegyüttes szolgálja a művelődést, a szórakozást, a hasznos időtöltést.
Az avatóünnepség résztvevői dr. Bors Zoltánt hallgatják. Fotó: VN-Archív
Dr. Bors Zoltán megyei tanácselnök avatóbeszédében nemcsak a ritka és példa értékű vállalkozást, beruházást emelte ki méltán és joggal, de azt az áldozatvállaló készséget is, amely a nagyközséget és a hozzá tartozó falvak lakóit jellemzi. A kultúrára, művelődésre igencsak kevés pénz jutott akkoriban, a répcelakiak – tágabb értelemben a Répce menti lakosság – így nagy dologra vállalkoztak.
Az avató szólt kulturális életük egyéb gondjairól is, de mint mondotta: nem akar ünneprontó lenni, helyette osztozni akar az itt lakók örömében.
A művelődési ház avatását szerencsés módon egybekötötték Biczó Antal grafikus, Garas Kálmán fotóművész és Lakatos József festőművész alkotásainak bemutatójával. Az intézmény felavatása, a kiállítások megnyitása után a Sárvári Néptáncegyüttes műsorát élvezhette a közönség, majd táncmulatság zárta az ünnepséget.
