25 éve forradalmi volt a karácsony – egyenes adásban

Szokás szerint a szombathelyi Művelődési és Sportházban állították fel a város karácsonyfáját, de már elmaradt a kisdobosok és úttörők ünnepsége. Bár még nem történt meg a rendszerváltás, a sajtópiacon még mindig egyeduralkodó Vas Népe ünnepi vezércikke egy korszakot zárt le. Az a dr. Széll Kálmán főorvos írta, akinek már a családfája egyértelművé tette: az évtizedekig üldözött polgári erények kora következhet. A cikk megjelenését hosszas egyeztetések előzték meg, számos ellenzője akadt a szerkesztőségben is. Végül mégis megjelent. A szerző egyebek között azt írta: „Jézus hatalmas történelmi személyiség volt. Az egész emberiségnek áldozott kereszthalálig mindössze 2,5 évig szerepelt nyilvánosan. Nem volt tanszéke, tv-ben sem lépett fel, hanem csak vándorolva, mezítlábasan gyógyított és hirdette az Igét".

Bukaresti tüntetők a román zászlóból kivágták a szocialista címert. Forró volt itthon is az ünnep. Fotó: AFP/Christophe Simon

Hogy a cikk mégsem szólt akkorát, amekkorát vártak tőle, annak oka a hirtelen kirobbant román forradalom volt. Karácsonyra készülve Bauer Károly szentgotthárdi polgármester bejelenti, hogy jön a városba az Opel, januárban írják alá a szerződést. Jó hír volt ez, hiszen a város nagyüzemei bezártak, egymást érték a munkanélküliség hullámai. A szombathelyi Éhen Gyula Kör kitartóan követeli a Március 15. téri Lenin szobor eltávolítását. Megoldást is felvet: az Ady térről hozzák a Március 15. térre a Petőfi szobrot, Lenint meg vigyék a felszabadulási emlékmű elé. A városi tanács delegáltjai nem díjazták az ötletet, Lenin (még) maradt. Feiszt György megyei levéltáros pedig arról elmélkedik, hogy mi lenne a méltó magyar címer? Végül a Kossuth-címer mellett teszi le a voksot. Elhunyt Samuel Beckett író, akinek leghíresebb műve, a Godot-ra várva igencsak aktuális. Sztrájkolnak a mozdonyvezetők Szombathelyen, a Kisgazdapárt követeléseit pedig a bérbaltavári Németh Béla megyei elnök teszi közzé.

És a forradalom. A megyei lap szemtanúkat szólaltat meg, akik döbbenetes részleteket közölnek a temesvári vérengzésről. Volt, hogy egy egész családon hajtott át a tank. A holtakat személygépkocsikkal szállították el. A szemtanú elmondja, hogy az Úttörő parkban ezrek zsúfolódtak össze, hajnali kettőkor a katonaság közéjük lőtt. A magyar televízió megszakítás nélkül sugárzott, 24 órás üzemmódra állt át. Erre azelőtt és azóta sem volt példa. Az események alatt a vasi városok utcái, boltjai, közintézményei is kiürültek. Az ünnepi bevásárlás visszaesett. Még a taxisok is a tévét nézték (Junoszty mini, Barátság vonattal, Made in Kijev).

Ez a karácsony egy nép hősies küzdelméről szólt, ajándékként a szabadság került a nemzet fája alá... Szinte azonnal megkezdődött a gyűjtés, indultak a segélyszállítmányok.

Nagy port kavar Pölöskey János újságíró cikke. Egy magára maradt, kétgyerekes asszonnyal készített interjút. Erre az okot a nő azon verse szolgáltatta, amelyet a szerkesztőségbe küldött: Áldás szálljon minden házra / Kisbabára, nagypapára / S ha eljön a szentséges éj / Béke legyen szívünk mélyén. A hölgy keserű, majd így válaszol az újságírói Miért üzent? kérdésre: – Mert talán karácsonykor az emberek is mások. Maradt bennünk egy kis jóság...