2014.06.13. 11:30
40 éve nincs villamos Szombathelyen
1974. augusztus 20-án csattogott utoljára végig a városon a szombathelyi villamos. Akik ezután születtek, már nem emlékezhetnek rá, de megismerhetik a régi képekről, az idősebbek pedig felidézhetik a sárga kocsikhoz fűződő élményeiket. Az Egyházmegyei Könyvtár archívumából válogattunk Szombathely közlekedéstörténetéhez kuriózum értékű felvételeket.
Az első villamos Szombathelyen 1897-ben. Balról Kisfaludy József, 1899-től helyi rendőrkapitány, mellette sétapálcával dr. Edelmann Sebő premontrei igazgató (Fotó: Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár)
A szombathelyi villamostörténet az 1800-as évekig nyúlik vissza. A közúti vasút terve 1895-ben fogalmazódott meg, s két éven belül a Vasvármegyei Elektromos Művek Rt. valósította meg, így 1897. júniusában kezdték üzemeltetni az első három kocsit. Ezek a kocsik azonban nem azok, melyekre ma még emlékezhetünk, a kor előrehaladtával folyamatosan változott mind a belső felépítésük, mind a külsejük. A kezdetben használatos kocsik a nyitott peronról és a homlokfalon elhelyezkedő postaládáról voltak jellegzetesek. A villamosépítés olyan lendületesen haladt, hogy az új kocsikra és a zárt utastérre csupán négy évet kellett várni, ugyanis 1901-ben érkezett további két motor-és két pótkocsi. Az eredetileg nyitottként érkezett pótkocsikat még ugyanebben az évben alakították át zártszekrényű motorkocsivá.
A Püspökvár 1925-ben, Balról Mikes püspök autóját láthatjuk. (Fotó: Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár)
Megálló a Kálváriánál, az emberek a villamosra várnak. (Fotó: Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár)
1899-ben az Óperint és Kálvária utcai vonalat nyitották meg, 1903-ban vonalhosszabbítás volt a pályaudvarig A szombathelyi villamostörténet az ikervári vízi erőmű létesítésével is összekapcsolódik. Az ötlet keletkezéséről és gazdáiról eltérőek a források, egy azonban biztos: gróf Batthyány Lajos és édesapja, Batthyány Géza karolta fel a villamosítással kapcsolatos törekvéseket, melyeket a Rába folyó ikervári 8 méteres esésére alapoztak. Ez az esés biztosította a vízi erőmű létét, az elektromos áram előállításának lehetőségét. Az ötlet megfogalmazódását mérnöki tervezések követték, s a megvalósításról való döntésre 1894-ben került sor egy vármegyeháza értekezlet során. Ezen megbeszélésen gróf Batthyány Lajos és Gothard Sándor is személyesen részt vett. A villamospályák tervezésében dr. Edelmann Sebő premontrei rendi főgimnáziumi tanár is segédkezett. A villamosközlekedés létrehozását több okból tartották szükségszerűnek. Egyrészt, a lakosságszámra másrészt a jelentős áruforgalomra hivatkozva kívánták tervüket véghez vinni, másrészt a város modernizációjának célja is nagy szerepet játszott.
A Kálvária felé 1958. májusában, együtt a villamos és a teherautó. (Fotó: Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár)
A döntést követően akadtak olyanok, akik egyáltalán nem jósoltak jövőt a tervben lévő vállalkozásnak, voltak, akik attól féltek, hogy a villamosjármű elsodorja majd a gyalogosokat, de olyanok szkeptikusok is akadtak, akiket a vezetékekre szálló fecskék, vagy éppen a város látképét elrontó vezetékek aggasztották. 1895-ben azonban Éhen Gyula lett a polgármester, aki a vezetőtársai támogatásával kitartott a villamos szükségessége mellett, és modernizációs terveket következetesen végigvitte, ez a város fellendülésének nagy korszaka. Az építési munkálatokat 1896-ban kezdték, s a következő évben már készen álltak a tervezett utcákon a sínek...
Hungária – Zöldfa – Vadász - Fő tér 15. A fotók készítői ismeretlenek (Fotó: Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár)
