A burgenlandi választási kampányban a szélsőjobboldal húzta elő a magyar kártyát

A közvélemény-kutatók szerint nem lesz földindulás a voksoláson: a két legerősebb párt közül a szociáldemokraták (SPÖ) a voksok 44-46 százalékára számíthatnak (2010-ben 48,26 százalékot értek el), az Osztrák Néppárt (ÖVP) 30-31 százalékra mérték (2010: 34,6). A Zöldek erősödnek, ugyanez igaz az Osztrák Szabadságpártra, 12-13 százalékon állnak (2010: 8,98). Öt éve az SPÖ nem tudta megszerezni az abszolút többséget, a munkakoalícióban kormányzott az ÖVP-vel, a szocialisták adták a tartományi vezetőt, a néppártiak a helyettest. Burgenland első embere, Hans Niessl újra indul, kihívója Franz Steindl (ÖVP).

Magyar jelöltet a Zöldek (Grünen) indítottak, a felsőőri, magyar anyanyelvű Racz Maria a lista hatodik helyén áll, 2012 óta városi képviselő, nagyapja Felsőőr (Oberwart) polgármestere volt. Hitvallását így fogalmazta meg: Politikai tevékenységem egyik fontos része a vízió a toleráns társadalomról, azonos lehetőségekkel mindenki számára – népcsoporttól függetlenül – és élénk kulturális élet Burgenland mindennapjaiban.

A Szabadságpárt 2013-as parlamenti plakátja Alsóőrött (Unterwart): lejtőssé tennék a hazai pályát. Fotó: Archív

A leghangosabb és leglátványosabb kampányt a Szabadságpárt nyomja. Johann Tschürtz, a párt burgenlandi vezetője nemrégiben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Féltoronynál (Halbturn) jelképesen lezárta a határt. Akkor hangsúlyozta: a határellenőrzés bevezetése mellett azt is el akarják érni, hogy kamerás ellenőrzőrendszer és közvetlen, a rendőrséghez bekötött riasztóberendezés legyen a két ország között. A politikus ígérete szerint, ha az FPÖ szerez többséget, akkor életbe léptetik a határellenőrzést. Tschürtz kijelentette, csak az FPÖ biztosítaná azt is, hogy a helyi állásokat elsősorban burgenlandiak töltsék be.

A hangzatos jelszavakat is bevető párt (Hazai pályaelőnyt a burgenlandiaknak, Munkát a mi embereinknek, Hazai profikat a keleti bérdömping helyett – az osztrák jogrend egyébként keményen bünteti a kollektív szerződésben garantáltnál alacsonyabb fizetéseket) édes kis afférba szaladt bele múlt héten. A Krone Zeitung egyik olvasója lefotózta, ahogy Nezsiderben (Neusiedl am See) egy magyar dolgozó rakta ki a hazai pálya előnyét propagáló választási plakátot. Tschürtz azzal védekezett, hogy ők osztrák cégnek adták ki a munkát, aki tovább passzolta egy alvállalkozónak.

A külföldiek szembeni kampány hatása azért is kérdéses, mert egy felmérés szerint osztrákok 72 százaléka befogadónak gondolja magát, bár hatvan százalék a polgártársait intoleránsnak tartja. A megkérdezettek 82 százalékát nem zavarná, ha a fogorvosa afrikai lenne, 79 százalékát pedig az, ha török sebész operálná. Ha a használtautó-kereskedő arab, 73 százalék nem csinálna belőle gondot.

(A tolerancia egyik magyarázata lehet, hogy például a Bécsben élők fele külföldön született vagy legalább egyik szülője nem osztrák. 18 százalékuk második, 31 százalékuk pedig első generációs bevándorló. )

Most szerdán tartották a pártok listavezetőinek tévés vitáját. A magyar munkavállalók kérdése itt is napirendre került. Ahogy az várható volt, az FPÖ illetve a kisebb pártok képviselői követeltek szigorúbb szabályozást. Steindl (ÖVP) kijelentette, hogy természetesen a helyi munkaerőt részesítik előnyben, azonban tudomásul kell venni az EU szabályait, illetve azt, hogy Burgenlandban vannak olyan szakterületek – ápolás, egészségügy, vendéglátás -, amelyek nem működhetnének a magyarok nélkül. A Zöldek az ingázók problémájára hívta fel a figyelmet (a Burgenlandban élők tízezres nagyságrendben dolgoznak a fővárosban), sok család az eltérő munkakezdés miatt több autóval jár munkába. Az éves tömegközlekedési bérlet drága, Eisenstadtban élők 1400, a jennersdorfiak 2700 eurót fizetnek, utóbbi nyolcszorosa vorarlbergiek egész esztendőre érvényes jegyének. A Zöldek 365 eurós bérlet bevezetését követelik.