Házasság vagy élettársi viszony

Az új Polgári Törvénykönyv előkészítése során eldöntendő volt, hogy milyen szinten indokolt a szabályozás, a házassághoz hasonlóan a családjog keretében történjék-e, avagy csupán annak vagyoni viszonyairól rendelkezzen a törvény a kötelmi jog körében – utal az előzményekre dr. Hoós Tibor.

A kérdés jelentőségét az adta, hogy az utóbbi évtizedekben az életviszonyok alakulása változást hozott az emberi kapcsolatokban is: jelentősen növekedett az élettársi viszonyban élők száma, mindezt mérlegelve azonban a jogalkotó nem kívánta az élettársi kapcsolatot a házassággal egyenértékűként megjeleníteni. Ezért – nagyobb hangsúlyt fektetve a szerződéses viszonyra – a törvény a kötelmi jog körében adja meg az élettársi kapcsolat fogalmát azzal, hogy máshol szabályozza annak családjogi hatásait is.

– Az élettársi kapcsolat fogalom meghatározása előtt szükséges tisztázni – magyarázza a bíró –, hogy a törvény egy ténylegesen fennálló érzelmi és gazdasági közösségi helyzetet vesz alapul a szabályozáskor, amely különbözik a bejegyzett élettársi kapcsolattól, ami azonos nemű személyek között jön létre, és nem a Ptk., hanem a 2009. évi XXIX. törvény szabályozza.

A jogalkotó nem kívánta az élettársi kapcsolatot a házassággal egyenértékűként megjeleníteni. A törvény egy ténylegesen fennálló érzelmi és gazdasági közösségi helyzetet vesz alapul a szabályozáskor (Fotó: Illusztráció)

A Polgári Törvénykönyv megfogalmazása szerint élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy között, akik közül egyiknek sincs mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenes-ági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. A két személy lehet különnemű, de azonos nemű is, tényszerűen élnek életközösségben, de egyiküknek sem állhat fenn más életközössége, annak ellenére, hogy ilyen kötelék jogi formalitása bármelyikük részéről még létezhet. Találkozni olyan helyzettel – folytatja dr. Hoós Tibor –, hogy egy adott személynek párhuzamosan fennáll házassági köteléke és élettársi kapcsolata, tehát látszólag két életközössége, melyek összevetésével a valóság – a tényleges életközösség – tisztázása azonban már jogalkalmazói feladat, lévén, hogy a párhuzamosságból visszaélésszerűen előnyök nem származtathatók.

– A világszerte fontos kérdésként kezelt emberi jogokkal összefüggő emberi méltóságot Magyarország Alaptörvénye az emberi lét alapjának tekinti – tér át a bíró a személyiségi jog témakörére. – Ebből kiindulva az új Ptk. az emberi méltóságot a személyiségi jogok forrásaként kezelve kimondja: mindenkinek joga van arra, hogy törvényi keretek között, mások jogainak sérelme nélkül a személyiségét szabadon érvényesíthesse, és abban őt senki ne gátolja. E jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, azok a törvény védelme alatt állnak, ami a természetes és jogi személyekre – sajátosan – egyaránt kiterjed.

A törvény új rendelkezése, hogy a közéleti szereplő a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása – lehet az felfűtött érzelmű kritika – körében többet köteles tűrni, a puszta gyalázkodást azonban nem kell elviselnie. A személyiségi jogok megsértése esetén az eddigi „nem vagyoni kár” fogalom helyett belép a sérelemdíj, amelyhez való jogosultsághoz elegendő a jogsértés ténye, további hátrány bekövetkeztének a bizonyítása nem szükséges. A mértékét a bírói gyakorlat fogja a jövőben kialakítani. Újszerű még az is, hogy a jogaiban megsértett követelheti a jogsértéssel megszerzett vagyoni előny átengedését is, továbbá közösséget ért sérelem miatt bárki felléphet, aki a közösség tagjaként az identitásában sértve érzi magát.

A KAPCSOLAT KÖNNYEN IGAZOLHATÓ

Az élettársi kapcsolatot kérelemre a közjegyző bejegyzi az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába, amit azonban nem a Ptk., hanem a 2008. évi XLV. törvény 36/E.§ rendez. Jelentősége csupán adminisztratív jellegű, így könnyebb az élettársi kapcsolat igazolhatósága. Az élettársak egymás közti vagyoni viszonyai rendezésére a törvény az együttélésük idejére előtérbe helyezi a szerződésüket, ennek hiányában önálló vagyonszerzők, a közös vagyonszaporulatból a részesedésüket a hozzájárulásuk arányában igényelhetik.