Szoborként új életre kelő könyvek

- A legegyszerűbb origami a szamárfül. Minden egyes oldalon, különböző nagyságban egy-egy ilyet hajtogatok. Ami a végén a könyv élein hajtogatatlanul marad, az ad ki egy 3D-s mintát. Emiatt lehet ezt is origaminak nevezni, de nem a szokványos értelmében - felelt Péter a kérdésemre, hogy a japán papírművészet egy válfaját műveli-e.

Először családon belül lett kedvelt ajándék a könyvszobor, majd híre ment a különlegességnek. Most már itthonról is, külföldről is keresik

Egy biztos: a minta kigondolásánál térben kell gondolkodnia.

- Minden egyes könyvszobor több lépésben készül. Az elején kigondolom, mi kerüljön a lapszélekre. Az oldalszám sem mindegy. Négy-ötszáz oldalas könyv az ideális a hajtogatásra, az adja jól ki a mintát - mondott szakmai kulisszatitkokat az alkotó.

Az ötletet a tervezés követi. Ennél sem hátrány, hogy Farkas Péter végzettségére nézve gépészmérnök. A tervezés után következik a hajtogatás. Milliméter, tizedmilliméter pontossággal szükséges az egyes lapszéleket egymás után hajtogatni. A munka egy ötszáz oldalas könyv esetén akár a nyolc órát is meghaladhatja.

Farkas Péter éppen Kapolcsról, a Művészetek Völgyéből érkezett és a Rétes Fesztivál egyik attrakciójaként hozta el kollekcióját a Castrum Galériára. Épp egy Háború és béke kötet került ki az egyik dobozból. A lapszélekről szív forma sejlett. Ez megint újabb kérdést vetett fel: A könyv tartalmának ismerete ihleti-e a hajtogatót, vagy ettől független az ötlet, és a könyv csupán egy hordozóeszköz a megvalósításhoz?

- Mindkettő igaz. Van, hogy a történet ihlet egy-egy formát a lapszélekre, és van, hogy épp ellenkezőleg, a könyvre fricskaként kerül oda egy hajtogatásból kirajzolódó 3D-s kép. De volt, mikor a tartalomtól teljesen független volt a lapszéli szobor - mesélte Péter.

Az alkotó utóbbira mondott egy példát: Valaki párját ajándékozta meg egy könyvszoborral, akinek kedvenc olvasmánya a Keresztapa, hobbija pedig a kerékpározás volt. Mario Puzo regénye ötszáz oldalas. A lapszélekből pedig kerékpár formálódott. Ezt kapta az ünnepelt.

A fedlapnak is fontos szerepe van a könyvszobroknál. A kiállítási posztamenseken és az otthonokban a polcon stabil támasza, kerete a műnek.

Kerékpárt sem lehet egyszerű csak lapszélek hajtogatásának milliméterjátékából alakítani. Ez nem kis bravúr, de ha már a mestermunkáknál tartunk, Farkas Péter "leg"-je egy ezeroldalas lexikon lapszéleinek meghajtogatása. Egy világatlasz készült el így, minden kontinenssel, tengerrel.

- Négy éve családi ajándékot szerettem volna adni valakinek. Az interneten böngésztem, milyen kézműves dolgot találok, amit én is meg tudok csinálni. Akkor láttam meg egy külföldi alkotó hasonló munkáját. Napokig próbálgattam. Nem tudtam eldönteni, vágva van-e vagy hajtogatva a könyvszél. Készítettem egy kísérleti könyvet, aztán rájöttem, hogy meg tudom csinálni - mesélte a kezdetekről a kreatív fiatal.

A köteteket sorszámozza, listázza, így pontosan tudja, melyik hol kapott helyet. Farkas Péter az ideális könyvről is beszélt, amellyel könnyű dolgozni, minőségi kivitelű: Ez a Világirodalom Remekei sorozat.

Milliméter, tizedmilliméter pontossággal szükséges az egyes lapszéleket egymás után hajtogatni
Fotók: Vincze Kornél

A könyvek sorsuk szerint kerülnek Péterhez családjától, ismerősi köréből, könyvtárak állományából kivontan.

Először családon belül lett kedvelt ajándék a könyvszobor, majd híre ment a különlegességnek. Most már itthonról is, külföldről is keresik.

Aztán egy Tolna megyei művelődési ház galériája kereste meg Farkas Pétert, hogy szeretne kiállítást készíteni a munkáiból. Azóta csaknem tíz tárlaton mutatkozott már be könyveivel.